Szelestey család. (Felső-Szelestei)
Szelestey család. (Felső-Szelestei)
Vas vármegye legrégiebb nemes családainak egyike, mely azon megyei Felső-Szeleste helységről, egykoron ősi birtokáról vette nevét, és neve hajdani irásmód szerint „de Zelesthe” alakban fordúl elé a régi okmányokban.
1366-ban élt a családból Zelesthei Györgynek fia Miklós, ki mint királyi ember említetik. *
Fejér, Cod. dipl. tomo IX. vol. 7. p. 538.
1419-ben Zelesthei Istvánnak fia Tibold Vas megye által az ellene emelt hatalmaskodási vád alól fölmentetik. *
Ugyan ott tomo X. vol. 6. p. 243.
1429-ben Zelesthei Istvánnak másik fia György a nádornak panaszolván be Niczky Lászlót, mint a ki meghalt testvérének Zelesthei Tiboldnak özvegyét okleveleitől stb. megfosztá, ez iránt Vas megye tartott vizsgálatot. * Ugyan ezen György 1438-ban Kanisay Imre ellen perelt. *
Ugyan ott tomo X. vol. 7. p. 169.
Ugyan ott tomo XI. p. 190.
Ez idő tájban élt a családból Domokos, kitől a családnak egy ágon a múlt század közepeig következő leszármazását * ismerjük:
Geneal. authent. I.
Szelestey Domokos; György; Miklós (Gérczey Bora G. Miklós leánya); János Goszthoni győri püsp. 1510. † 1527.; Tamás †; Gergely 1563. máskép Gozthoni (N. Orsolya); Kata 1563. (Zarka Pál); Ferencz (máskép Gozthoni utóbb Guary); Folyt. a köv. lapon.; Miklós; Pál.; János.; Klára (Megyeri Péter)
Ferencz, ki az előbbi lapon. (máskép Gozthoni utóbb Guary); Sára (Völcsey Bálint); Miklós (Székely Anna); Bálint; Sára (Meszlényi Benedek); Lajos.; Gábor.; Lajos.; Miklós.; Pál.; János (Tarródy Kata); Lajos.; Margit.; Bora 1604. (Szentpáli Mihály); Miklós (1. Jánossy Anna 2. Szelestey Sára előbb Tulok Miklósné); 1-től Zsuzsi (Horváth István); Anna (Jeli György); Orsolya (Bornemisza András); Kata (Sallér István); Gergely (Tompa Anna); Erzse (Géczy András); Zsigmond.; 2-tól Pál.; Judit.; Miklós 1687. (Landor Erzse) előbb Simaházy Ferenczné); Kata.; Boldizsár.; Gábor (Goczinge Julianna); Lajos (Handlain Klára); Miklós (Polányi Jusztina)
Nem nyervén a családtól adatokat, e családfa történetére nézve mit sem mondhatok, és igy az is megfejtetlen maradt, miért nevezé a családfa élén álló Miklósnak Gérczey Borbalától három fia magát máskép Goszthoni-nak, kik közűl felső szelestei Gosztoni János győri, utóbb erdélyi püspököt eddig (lásd e munka IV. 428. lapon) a Gosztonyi család ivadékának tartottuk.
Ily körülmények között még más két rendbeli töredék ágazat összeköttetését sem lehet a fölebbi családfával eszközölni. Egyike ezen ágaknak az 1622-ben élt Szelestey Ferencztől jő le * következőleg:
Rajcsányi Collect. geneal.
Szelestey Ferencz 1622. (Zichy Éva); György gyermek 1642.; János 1665. (kerecseni Szalay Zsófia); Ferencz.; Erzsébet (Polányi György özv.); Anna (Kéry Pál); Anna (sz.-györgyi Horváth György);
A második ágazatot Szelestey János indítja meg következőleg: *
Geneal. authen. I. Familia Véssey.
János (Véssey Éva); Ádám; Anna (Mesterházy István); Mária (Csóy Pál); Boldizsár Vas v. alispán; N. (jákfalvi Horváth József); Ádám (Sallér Magdolna); János (Tallián Antonia); István (Nagy Anna)
Ezeken kivül ismeretesek a Szelestey családból János és Lajos, kik 1524-ben Krakóban jártak iskolába. *
Regestrum Bursae Cracoviensis 39.
Sebestyén, ki 1558-ban Csesznek várkapitánya volt, * és kinek Szelestey Leoval együtt petrinyei Horvát Gergely győri kapitánynyal Bottosháza miatt volt perlekedése. * Ezeknek atyjok – ugy látszik – Miklós és Gergely voltak, * tán kik az első rendbeli családfán állanak.
Wattay Naplója. Kiadta P. Thewrewk Józs.
Magyar levelestár I. 300.
Ugyan ott 301.
Szelestey János 1588-ban Esztergom ostromakor tünt fel. * Utóbb Erdélyben szerepelt. 1598-ban Várad védelmében tünteté ki magát. * 1602-ben Székely Mózses alatt harczol, majd Világos vár kapitánya lesz. Básta elől Erdélyből kifutva, Básta megöleté 1602-ben. *
Szalárdy Siralmas krónika 21. lap.
Istvánffy Hist. 1685. kiad. 378. lap.
Wolph. Bethlen tomo V. 145. 154. 166. 168. 171. 174. és Pető Gergely M. krónika 151. lap.
A mult században Fejér megyében élt Szelestey Ferencz, kinek fia Antal ott megyei esküdt, 1754. körűl a kétségtelen nemesek sorában állt.
Az ujabb időkben ismeretes a családból Zsigmond, kinek fia László (szül. 1821.) az ismert magyar költő, * és az 1861. országgyülésen Vas megye egyik képviselője. Neje Igmándy Magdolna meghalt 1854. jul. 10-én Jákfán Vas megyében, kitől gyermekei maradtak.
Magyar Irók. I. 442.
A család czímere: a paizs kék udvarában hátulsó lábain kettős farkú oroszlán ágaskodik, első jobb lábával kivont kardot és annak hegyén turbános levágott vérző törökfejet tartva. A paizs fölötti sisak koronájából a leirthoz egészen hasonló alak nyúlik ki. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüstvörös. *
Adami, Scuta gentil. tomo XII.
