Szelesényi család. (Nagy-Szelezsényi †)
Szelesényi család. (Nagy-Szelezsényi †)
Bars vármegye kihalt régi családa, mely azon megyei (Nagy- és Kis-) Szelezsény helységről, mint ősi birtokáról vette nevezetét. Hajdán a család neve „de Zelchén” alakban fordúl elé az oklevelekben. E néven a család eredetét a XIV. század elejéig vihetni föl.
1369-ben László nádor Zelchéni György fiának Miklósnak szelcséni és nagyfalvi birtokát, melyek hűtlenség bélyegén jutottak a koronára, 18 marka aranyért eladja Zelchéni László fiának Jánosnak. * Azonban Miklós fiai ismét birtokába jöttek az ősi javaknak, mert 1416-ban a sághi convent Zelchéni Miklós fiait Osvátot és Zsigmondot minden ellenmondás nélkül az említett birtokba bevezeti. *
Eredeti a Lipthay nemz. levéltár E. XI. 325.
Eredeti ugyanazt E. XI. 326.
Zelchéni Osvátról tudjuk, hogy 1430-ban 50 embert állított a Hussiták elleni fölkeléshez. *
Fejér, Cod. dipl. tom. X. vol. VII. p. 261.
1441-ben a sághi convent által végrehajtott tiszta (pura) beiktatás ismételtetett. *
Eredeti, Lipthay levéltár E. XI. 327.
Zelchéni Osvátnak fia György és veje Baloghy János között a sághi convent előtt 1509-ben kötött kölcsönös bevallásra királyi beleegyezés adatott 1513-ban. *
Ugyan az és ott E. XI. 329.
1518-ban Dorottya Zelchéni György másik leánya, kisterényi Érsek Gáspár neje, ki Zelcsén (Szelezsény) felét birta, süvét Baloghy Jánost idéztette. *
Hasonlóan E. XI. 331.
Az eddig eléadottakból következő nemzékrend tűnik ki:
György de Zelchén.; Miklós 1369. nótát kap.; Osvát 1416. 1441.; Zsigmond 1416.; György 1509. 1513.; Péter 1482.; Anna (Baloghy János); Dorottya 1518. (Érsek Gáspár)
Itt a családfa bővebb adatok hiányában megszakad, azonban főképen a garan-szent-benedeki convent levelei szerint 1493-ban találjuk Szelezsényi Simonnak leányait Margitot bachafalvi Kerék Antalnét, Katalint és Ilonát, kiket a családfával összekötni nem lehet. 1468-ban élt Szelesényi Pál, kinek neje Tapolcsányi Dorottya volt. 1506-ban említetik Szelesényi Ferencz leánya Zylva Máté neje.
A XV. század közepén élt Szelecsényi Miklós, kit szintén a följebbi táblával összefűznünk nem lehet, de a kitől a garan-sz.-benedeki convent levéltári adatai szerint * a családfa magvaszakadtáig következőleg derűl ki:
És Rajcsányi Ad. gyüjteménye szerint is.
Miklós de Nagy Szelezsény; Lőrincz 1480. 1506. (Halácsi Kata); Mihály 1510–14. (Lipovniki Kata); Ferencz; István 1563–78. (1. Kozmafalvi Dolgos Orsolya. 2. Apponyi Kata?); Mátyás 1534.; Bora (Cseryné); Szaniszló; Kata 1578. 1610. (szúdi Kosár Benedek); Zsuzsi (1. Ocskay Zsigm. 2. Konkoly Péter 1611.); Miklós 1540. 70. (Névery Magdolna); Gáspár 1569. 1586. Barsi alisp.; András 1574.; Jusztina (1. Tarnovszky Kristófné 1594. 2. Viszocsányi Syprák János); Fruzsina 1594. 99. (Bossányi Gáspár); Péter 1600–10.; II. Lőrincz 1590. (Zudar Margit özv. 1597.); István 1601. 1619.; Miklós 1600–10. (Bossányi Zsófia); Péter.; Dora (Hidvéghy László); István 1614. Bars v. szbiró (Bajnay Rozina); Fruzsina (Hindy Pál özv. 1635.); Dániel 1637.; Miklós 1673.; Pál utolsó † 1731. előtt.; Lőrincz 1637.; Mihály 1637.; János 1637.; Erzse 1601.; Ilona; Mária 1632. (Emődy György)
A család birtokviszonyaira vonatkozó adatokat, melyek az emlitett sz.-benedeki Convent levéltárában 1468-tól a család kihaltáig, sőt tovább is találhatók, mellőzve, meg kell említenünk, hogy a család tagjai Bars megyében több helyen is birtokosok voltak, és többen megyei hívatalokat is viseltek. Igy Gáspár 1584-ben alispán, István 1614-ben szolgabiró voltak, és bizonyosan meg többen is szolgáltak.
A család utólsó tagja Szelesényi Miklósnak fia Pál volt, kiről 1731. évben, már mint meghaltról tétetik említés.
