Szelényi család. (Felső-Szelényi †)
Szelényi család. (Felső-Szelényi †)
Hont vármegye régi kihalt adományos nemes családa, mely hajdan azon megyében fekvő F. és A. Szelény helységet birta és nevét is arról vette.
Már a mohácsi vész előtt azon birtokban találjuk a családot, midőn 1519-ben kökeszi Szelényi Verona részére Ujlaky Lőrincz országbiró osztoztató parancsot intézett a sághi conventhez Szelényi Menyhért és Zsigmond ellen a felső-szelényi birtokban teendő egyenlő osztály iránt. *
Eredeti a sztregovai Madács cs. levéltárában.
Ezek utódai közűl a XVI. század végén élt Menyhért (vagy más adat szerint Mihály) kitől a családfa következőleg terjedt le:
Mihály 1590. (Palojthay N.); I. János (1. Garay Erzse 1629. 2. Gyürky Zsuzsa); Bora (Csery Miklós); I. András 1615. 1646. (Romhányi Erzse); 2-tól János 1652. (Battha Zsófia); János.; II. Mihály; (Madách Anna); Dora? (Pongrácz Fer.); II. János † 1680. 1670. honti alispán (Kubinyi Magdolna † 1695.); István (Madách Erzse); Pál 1712.; Pál elesett 1667. (Ujfalussy Anna); Zzuzsa.; Lőrincz 1681.; Erzse (1. Madách János 2. Balassa Ádám); Márai (Vécsey Sándor); Bora (Dvornikovich János); István.; András (Gedey Erzse); Pál.; Márton; István 1760.; Pál 1760.
I. András 1615-ben Korponán egy darab földjét Lajkov Jánosnak eladja, 1630. jan. 12-én Korponán Valika András házát zálogjogon megveszi. 1634-ben Korponai minden ingatlan birtokát nejének és fiának ifj. Jánosnak örökösen bevallja.
II. János 1655–1674-ben Hont vármegye alispánja. * Még 1669-ben Szelényi Judit (nem áll a családfán) Bossányi Jánosné, osztálypert folytat Szelényi János, István és András ellen. 1669-ben Szelényi János végrendeletet tesz. 1671. nov. 21-én Kubínyi Magdolna Szelényi Jánosné és Akay Mária testvéreik Kubínyi János és Menyhért ellen uj osztályra parancsot kértek. Ugyan ez évben Szelényi János Gerhárd Györgygyel a bozóki parancsnok ellen a mladonyai és bozóki dézmák végett tiltakoztak. 1674-ben Sz. János nógrád megyei Horpácsi birtokát Bárdy Mátyásnak elzálogítja. 1680-ban Szelényi János ismét végrendeletet tesz, és úgy látszik – ez évben meg is halt; mert 1681. febr. 26-án már özvegye és gyermekei osztoztak. Fiai közűl Pál még 1667-ben elesvén * csak egy leánya Zsuzsanna maradt, azonban ez is nem sokára magnélkül elhalt és igy a testvérek, úgymint Lőrincz, Erzse Madách Jánosné, Mária Vécsei Sándorné és Bora Dvornikovics Jánosné ennek fiágat illető részén is 1690-ben megosztoztak. János özvegye Kubínyi Magdolna 1695-ben tett végrendeletet. Ugy látszik – Lőrincznek sem maradtak utódai, s igy ez ág kihalt.
1655. mart. 24. mint alispán irja alá Bory István örökösei osztály-levelét. 1674-ben is oklevelen fordúl elő mint alispán.
Bel, Notitia nova II. 484.
I. Jánosnak (I. Mihály fiának) 1629-ben feleségeül Garay Erzsébetet olvassuk, másik neje Gyürky Benedek leánya Zsófia volt. Ettől fia János, 1652-ben élt. Tán ennek neje volt Battha Zsófia, kitől fia ismét János.
II. Mihály ága legtovább virágzott. Ennek ivadéka élt még a mult században is, név szerint 1760-ban István és Pál, kikben a Szelényi család kihalt.
Nincsenek a táblázaton Szelényi Judít, 1665–67-ben Bossányi Jánosné, Anna Ordódy Ferenczné, és azon János, kinek neje Bartakovics Judit 1665-ben halt meg.
A család czímere a paizs kék udvarában koronán könyöklő férfi kar, kivont kardot tartva, ugyan az a paizs fölötti sisak koronáján is. Szelényi Jánosnak 1677. évi pecsét nyomatán azonban egy szálon három rózsa virít.
