Szeleczky család. (Szeleczi és Boczonádi.)
Szeleczky család. (Szeleczi és Boczonádi.)
Jelenleg Heves, Pozsony stb. megyében székel. Törzse Czarnovai Wajszkó Mátyás volt, ki Bodrog megyei Vajszka helységből Zólyom megyei Szelecz helységbe telepedett; és ott 1402-ben Széchy Gáltól, 1443-ban pedig Gergely korbovai gróftól Lipcse várának örökös urától, kinek javai igazgatója volt, részbirtokot kapott, és ebben 1447-ben Hunyadi János kormányzó által is megerősítetett.
Ezen Mátyásnak kis-unokája volt Vajszkai Tamás, ki 1560-ban Nádasdy Tamás nádortól Szelecz helységben nemesi udvar telket nyert, és abban 1561-ben I. Ferdinand király által örökképen megerősítetett, és neve is Szelecz-ről Szeleczky-re változtatott. * Szeleczen jelenleg az egykori kurialis kastély romladozó félben áll. *
Adami Mss. Musaei 4-r. lat. nro. 182.
Fényes, Geogr. Szótár IV. 83.
Tamásnak egyik utóda I. Márton, mint I. Leopold király híve a Tököly párttól Murányban félévig volt fogva tartatott, 1679-ben drága áron váltá meg magát. 1687-ben Zólyom követe volt.
Ugyan e korban, 1681-ben Szeleczky István Szerencs várában fosztatott meg mindenétől a Tököly-ek által.
A családfa következő:
Vajszkó Mátyás 1402. 1439.; Tamás.; Gergely † Mohácsnál (?); II. Tamás 1561. Szeleczky nevet kap.; Bálint; I. Dániel; II. Dániel; I. Márton 1679. 1687. követ.; I. János 1670.; II. Márton báró 1727. (Sokoróy Erzse) †; II. János 1699.; III. János; László; Imre.; III. Márton.; Julianna (Lithomericzky Sámuel); Sámuel alezredes; Julianna (Jeszenszky Sámuel); Anna M. (Somogyi Antal); Márton 1818. Boczonádon.; János 1818.; Antal 1818.
I. Mártonnak fia II. Márton előbb Glockelsbergi Detrik lovas ezredében kapitány, utóbb gr. Nádasdy Ferencz ezredében kapitány, majd őrnagy, részt vett Szatmár vára védelmében is. 1705-ben Rákóczy foglya volt. 1715-ben Pest megyében Alberti helységre vitt adományt nejével Sokoróy Erzsébettel együtt; de ellent mondtak többen a beiktatásnak. 1717-ben Pest vármegye első alispánja lett, innen a kir. táblánál alországbiró, 1727-ben báróságra emeltetett. Királyi táblai ülnök volt még 1730-ban. Benne – úgy látszik – kihalt a bárói ág.
Úgy látszik testvérétől II. Jánostól származtak a múlt század végén a kamarai bánya-hatóságnál hivatalkodó Szeleczky-ek, névszerint János, ki 1787-ben bányatanácsos és tanár volt, József ugyan akkor a szomolnoki rézbányánál, Mihály pedig Nagybányán kamarai tiszt.
I. Jánostól eredtek III. János, kinek fia Sámuel alezredes volt 1818. előtt, továbbá László, kinek Márton unokájától utódai tán a Heves megyében Boczonádon e század elején (1818.) birtokos s előnevöket innen irta Szeleczky Márton, János és Antal. Ezek egyikének utóda lehet Dénes, jelenleg a Pói pusztán is birtokos.
Egyik ág már a XVII. században Pozsony megyében székelt, ebből Szeleczky Jakab 1619-ben országgyűlési követ, * 1622-ben Pozsony sz. kir. város jegyzője, 1637–39-ben főbirája. * Ez ágból Károly 1848. előtt esküdt, utóbb adószedő Pozsony megyénél.
Katona Hist. critika XXX. p. 64. Acta Comit. 1618. pag. 268.
Bel M. Notitia nova Hung. I. 665. 666.
A családnak egy ága még Erdélyben is Doboka megyében Vasas Szent-Iványon birtokos volt. *
Hodor, Doboka várm. 230.
A család czímere – mint följebb a metszvény mutatja – a paizs kék udvarában jobbról magas szikla, melyről jobb felé pegazus ugrik, hátsó lába nyomában forrás fakad, mely a szikla aljában elterülő tóba foly, melyben jobb oldalról daru áll, egyik felemelt lábával kövecset tartva. A paizs fölötti sisak koronájából pánczélos, sisakos vitéz emelkedik ki, kinyujtott jobb kezében zöld koszorút, a balban lándzsát tartva. Foszladék jobbról ezüstfehér, balról ezüstvörös. Ezenkivül a bárói czímernél a paizst bárói korona fedi.
E szerint nem e családból lehetett azon Szeleczky János, ki 1705. jun. 1-én Nógrád megyei Kálnón lakott, és pecsét nyomatán, melyen neve kezdő betűi állnak, egy könyöklő kar látszik, virággalyat tartva.
