Suhayda család.
Suhayda család.
Törzse Suhayda I. János, ki fiaival II. János, Mátyás és I. Pállal, nem különben testvérével Suhayda I. Istvánnal együtt I. Leopold király által Bécsben 1701. aug. 12. kelt czímereslevélben nemességre emeltetett. Czímeres nemes levele Nógrád megyében akkori laktahelyén 1703. mart. 26-án Losonczon tartott közgyülésben kihirdettetett. *
Nógrád megyei jegyzőkönyv.
Úgy látszik – nevezett I. János egy személy volt azon Suhajda Jánossal, ki mint Tököly híve és egyik fő tiszte 1683-ban a nagyszombati jes. collegium fölgyujtásával és a sz. m. képe kifosztásával vádoltatott, * és utóbb a kath. vallásra tért volna, mely utóbbi állitás azonban valószinűtlen maradt.
Kazy Historia Universitatis p. 153.
Suhayda I. Jánosnak megnevezett három fija közűl a kettő még életében Nógrád megyéből kiköltözött, nevezetesen II. János Békés megyébe, hol 1720. dec. 10. évről már nemesi bizonyságot nyert, és Pál fija Gömör megyébe Királyi helységbe, ellenben az atya I. János még 1726-ban a junius 18-án kezdett nemesi vizsgálatkor Nógrád megyében eredeti czímeres nemes levele felmutatásával igazolta kiváltságos állapotát. * Sőt mint azon megyei legéndi birtokos 1731. évi sept. 1-én Legénden hat házhelyre, melyből kettőt valósággal birt, Felső-Bodonyban szintén hat házhelyre (vagy is e puszta egy negyed részére) gr. Pálffy Jánostól nádori adománylevelet nyert, * azonban két fija mér elköltözvén, harmadik fijának Mátyásnak utódai máig ismeretlenek lévén, halálával, mely valószinűleg nem sokára bekövetkezett, ágazata Nógrád megyéből vagy legalább Legéndből elenyészett. *
Nógrád megyei jegyzőkönyv, 1726. évről.
Az eredeti adomány levél szerint, mely idegen kézre, és időjártával a némileg hasonló nevű Suhajdy családhoz került.
Legalább Nógrád megyében 1731-től 1755-ig a nemesek sorozatában a családnak nyoma sincs. Az 1755. évi nemesi vizsgálatkor kelt összeirásban ily czimű rovat alatt: „Series ob neoadvenatum investigandorum” találtatik „Adamus Suhajda in Legénd”; ezen Ádámot a Suhajdy család igényli elődjének, és róla a Suhajdy családnál leszen emlités. Egyébiránt 1781-ben ezen Ádám ellen is a megyei tiszti ügyész nemesség-igazoltató pert folytatott.
I. Jánosnak két fia II. János és I. Pál által a család mostanig terjedő két ágra szakadt, mint azt a következő táblázat * mutatja.
A család által közölt hiteles iratok szerint.
I. tábla
I. János 1701. ns. 1730. adom.; II. János 1701. 1720. Békesben; Mátyás 1701.; I. Pál 1701. Gömör m. insurg. 1741. 1744. (Lőkös Krisztina); Mihály Hevesben Ecséden főhadnagy; György; János tán Szadán.; Folyt. II. táblán.; Ádám sz. 1772. † 1825. husz. kapitány †; István Egerben 1816.; Imre sz. 1780. † 1860. Váczon. (Poroszkay Judit); Gáspár Veszprémben; András 1816.; Károly 1816.; István; IV. Pál szül. 1816. Pest városi hiv.; IV. János sz. 1818. dec. 29. helytart. tan. (Morlin Mária); Anna (Guba János ügyv.); Irma sz. 1847. mart. 16.; István sz. 1851. dec. 20.; Judit sz. 1854. nov. 4.
II. tábla.
I. Pál, ki az I. táblán. 1701. ns. 1741. 44. insurg. Gömörb. (Lőkös Krisztina); II Pál sz. 1751. † 1834. Sztárnyán és Tornallyán (Kók Erzsébet); József 1787. Gömör. publ.; III. Pál sz. 1778. dec. 6. Tornallyán † Pesten 1852. dec. 2. (Varrinkovits Julianna); III. János Rosnyón lak. publ. 1813.; I. Sámuel Miskolczon 1813.; Lajos.; József.; Sámuel.; Ferencz sz. 1815. máj. 21. Pesten takarékpénzt. hivatalnok (urb. Benyóvszky Luiza); László sz. 1817. apr. 25. † 1860. jul. 9. (Pintér Anna); István sz. 1820. dec. 25. † 1847. mart. 15. sebész m.; József sz. 1822. sept. 1. † 1862. april 4.; Krisztina sz. 1824. (Vida Károly); V. Pál sz. 1829. nov. 1. † 1853. máj. 26.; Amália sz. 1846.; Ferencz.; Anna.; László; Alojzia sz. 1845. jan. 24.; Etelka sz. 1850. máj 15.; Francziska sz. 1851. sept. 6.; Aranka ikrek Gizella szül. 1857. jul. 25.; Róza sz. 1859. aug. 27.
Az I. táblán állókra nézve megjegyezhetjük a következőket. II. János Békes megyénél 1720. dec. 20-án hirdetteté ki nemességét. Ennek Mihály fia mint nyug. főhadnagy lakott Heves megyében Ecséden. Fijai közűl István (két fiával együtt) Gáspár (fiával együtt) és Imre (kik kath. vallásban neveltettek) mert elődeik protest. vallásúak voltak) 1816. jul 15-én Békes megyétől kivévén nemességökről a bizonyítványt, azt Heves megyében azon évi sept. 24-én kihirdették. Utóbb, nevezetesen 1824. febr. 4-én István és Imre váczi lakos ujolag, testvérök Ádám pedig, ki a Ferdinand huszár ezredben kapitány volt és sebei miatt nyugalmazva, szintén akkor Heves megyétől vettek ki nemesi bizonyítványt. Nevezett Ádám meghalt Pesten 1825. febr. 23-án.
Imrének, ki Váczon lakott és 1860. aug. 29-én halt meg, nejétől Poroszkay Judittól gyermekí közűl Pál Pest városi tisztviselő, János jogtudor, 1850. után Pest, majd Fejér megyei törvényszéki ülnök és országos törvényszéki tanácsos, 1862-től m. kir. helytartósági tanácsos, jeles és alapos jogtudós és több e szakbeli munka szerzője, 1863. óta a m. akadémia tagja.
A II. táblán álló I. Pál Gömör megyébe Királyi helységbe telepedett, és 1741. és 44-ben a Gömör megyei felkelő nemes seregben is részt vett. Nejétől Lőkös Krisztinától fija II. Pál (szül. 1751. jan. 25-én) lakott Sztárnyán és Tornallyán, és József Gömör megyétől 1787. évi febr. 1. vettek ki nemességökről elismervényt.
II. Pálnak nejétől Kók Erzsébettől fijai 1. III. Pál született Tornallyán 1778. dec. 6-án. Pestre tévén át lakását, itt halt meg 1852. dec. 2-án. 2. III. János rozsnyói lakos és 3. Sámuel miskolczi lakos. A két utóbbi Gömör és Kis-Hont megyénél 1813. január 16-án hirdetteté ki nemességét, míg testvérök: a Pestre költözött III. Pál ugyan azon megyétől 1840. dec. 9-án vévén ki a nemesi bizonyítványt, azt Pest megyénél 1841. mart. 27-én kihirdetteté. Ennek a táblán látható öt fija közűl egyedül él Ferencz, a pesti takarékpénztár ügyes könyvvezető tisztviselője, kinek gyermekei a táblán láthatók.
Ugyan e családból származott Suhajda János, ki Arad megyében nemességét 1828-ban hirdetteté ki. *
Arad megyei jegyzőkönyv 125. sz. a.
A család czimere a paizs kék udvarában zöld téren hátulsó lábain álló barnás oroszlán, első jobb lábával kivont kardot, bal lábával három búzakalászt tartva; a paizs fölötti sisak koronáján összetett szárnyakkal fekete holló áll, jobbra nézve. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüstvörös.
