Suhajdy család.
Suhajdy család.
Suhajdy * Máté és általa neje Urbanovicz Zsuzsi, fiaik János és Mihály, nem különben Rybarik János és Szywa János 1659. jul. 25-én Bécsben kelt czímeres nemes levélben előbbi nem nemes állapotukból I. Leopold király által nemességre emeltettek, és czímeres nemes levelök akkori lakhelyükön Trencsin vármegyében 1660. (sabbato prox. ante Dnicam Oculi) kihirdettetett. *
Előfordul e családnév „Schuhajdy” alakban is.
Trencsin megyei levéltár, és hiteles másolat szerint.
A kor és egyéb körülmények összevetése azt mutatja, hogy a följebb említett czímeres ns. levél szerző Suhajdy Máté egy s azonos személy volt azon Suhajda Mátéval, ki 1673-ban mint Trencsin megyei varini ágost. evang. pap a kath. vallásra tértnek iratik, * és ki ismét előbbi vallására térve, 1678-ban Nógrád megyei Szűgy helységben evang. lelkész * volt. Ezen Máténak a nemes levélben emlitett János és Mihályon kivöl fia volt István 1701-ben szintén Szűgy helységben evang. tanító * innen 1702-ben Felső-Bodonyban (szintén Nógrád megyében) evang. lelkész. *
Ribini, Memorabilia II. 23. hol ugyan Suhajda áll Suhajdy helyett, de a két név könnyen össze volt téveszthető, főleg miután mindkét név élő család tulajdona volt. Lásd Burius Micae Historiae Evang. Edidit P. Lichner Posonii 1864. p. 4. 14. 24. és 130. hol már Schuhajda alakban fordúl elő, és Máténak írva.
Hornyánszky, Beiträge zur Geschichte evangelischer Gemeinde in Ungarn. Pest, 1363. 263. lap. Itt is megjegyzendő, hogy a Mathaeus és Mathias nevek épen oly gyakran fölcseréltettek, mint a Georgius és Gregorius.
Hornyánszky, Beiträge 264. lap.
Hornyánszky, Beiträge 28. lap.
Ugyan ez időben, 1730-ban Nógrád megyében (úgy látszik Szűgyben) lakott Suhajdy Gáspár, ki 1731-ben az eredeti czímeres nemes levél felmutatása mellett nevezett megyénél nemességi bizonyítványért esedezett, azonban családfáját Mátéig be nem mutatván, * Nógrád megye által ez iránt eredete helyére Trencsin megyébe utasitatott, a hol is 1731. évi sept. 27-én nemesi bizonyítványt nyert, kimutatván, hogy atyja András, nagy atyja Mihály és ennek atyja Máté, a nemesség szerző, voltak.
Ezen körülmény is világosan mutatja, hogy Gáspárnak atyja nem volt Nógrád megyei lakos, különben ott – mint ismert nemes, gyakorlatban lett volna, és fia nem utasitott volna Trencsin megyéhez.
Mind ezek daczára már Gáspárnak fija Suhajdy Imre, Szűgybe volt telepedett, nemessége bizonyitását 1783. maj. 28-án kénytelen volt Trencsin megye előtt per útján igazolni, a mit is megnyervén, arról 1784-ben maj. 11-én a m. kir. helytartóság helybenhagyása mellett, azon évi aug. 12-én Trencsin megyétől nemesi bizonyságlevelet nyert, mely Nógrád megyében sept. 6-án kihirdettetett. Ezen Imrének a nemesség szerzőtől bemutatott származását és gyermekeit, valamint most élő unokáit mutatja a családfai táblázat.
A mult XVIII. század közepén még egy Suhajda (jobban Suhajdy) Ádám telepedett Nógrád megyei Legénd helységbe, hol egykor a másik, némileg hasonló nevű Suhajda család birtokolt. Ezen Ádám a Nógrád megyei 1755. évi nemesi vizsgálatkor kelt összeirásba világosan mint jövevény a lajstrom ily czimű rovatába iktattatott: „Series ob nevoadventum investigandorum” (t. i. nobilium) * és ennek folytán, mint kétséges nemes ellen 1781-ben a megyei tiszti ügyész nemesség igazoló pert folytatott. *
Protocol. C. Neograd anni 1755. Ezen és a következő adatnál fogva teljesen hiteletlenné válik a családnak azon genealogiája, melynek állítólag ezen Ádám 1781-ben szerzője, a melyben saját atyját Andrást Nógrád megyében lakott és telepedett, és (hadi) vagy biztosi hivatalt viselt személynek állítja, miután megyejegyzőkönyvi hiteles adat szerint maga Ádám azon megyében jövevény (neo-advena) volt.
Nógrád megyei lev. tár. Acta nob. fasc. V. nro. 7.
A Suhajdy családnak egyik ága a Dunántúlra szakadt, Vas vármegyébe, innen való volt azon Schuhajdi György, ki 1740. april. 21-én irta magát a wittebergi akademia hallgatói közé és 1743-ban tért onnan hazájába. *
Bartholomaeides, Memoria Ungarorum, qui Wittenbergae Studuerunt pag. 243.
E század elején Szabolcs megyében Polgár mezővárosban éltek Suhajdy János és Gáspár, kik Trencsin megye elé 1801. nov. 20-án a nemesség szerző Suhajdy Mátétóli származásukat következőleg terjesztették, u. m. hogy nevezett Máténak az armálisban megnevezett fija János Pozsony megyei Puszta-Fődimésre, ennek fia Sámuel pedig Szabolcs megyébe Polgáriba költözött legyen, és ott nemzé fiát Istvánt, a kinek fijai voltak a folyamodó Suhajdy János és Gáspár.
Gömör megyében is volt a családnak egy ága, ha ez nem inkább a Suhajda családhoz tartozott, ide mutatnak az adatok, melyek szerint Varnay máskép Suhajda Mihály 1698-ban Sajó Gömörben Lovas Lászlótól egy telket vett zálogba. E Mihály 1703-ban kapott volna Trencsin megyétől nemesi bizonyitványt, és 1711-ben már egész családja kihalván, javai János testvérére szállottak. *
A Suhajdy cs. jegyzetei szerint.
Ugyancsak Gömör megyében Geczelován volt evang. lelkész Suhajda Pál, kinek Zsuzsannától ott 1730. aug. 29-én született fija János, * 1733. aug. 15-én született leánya Anna. *
Bartholomaeides Memor. Provincae Csetnek. 322.
Ugyan ott.
Az eléadottak szerint következő csaláfa közölhető:
Suhajdy Máté 1659. (1678.) (Urbanovicz Zsuzsi); János 1659. Pozsonyba költöz.; Mihály 1659.; István f. bodonyi ev. lelk. 1702.; Sámuel Szabolcsba költöz.; András; István ott Polgárdiban lak.; Gáspár Trencsintől 1731. lak. Nógrád (Ebeczky Julia); Ádám 1755. 1781. Vinkler Anna.; János Szabolcsban 1801.; Gáspár Szabolcsban 1801.; Éva †; Jusztina.; Zsuzsi.; Mária.; Anna.; Imre 1781. 1784. h. ügyvéd (Medzihradszky Eszter); Eszter. †; Gedeon.†; Kata. †; Janka. †; Karolina. †; György pénzügyi hivat. 1863. Budán.; Antonia; György; Zsigmond
A család czímere az 1659. évi nemeslevél leirása szerint a paizs kék udvarában hátulsó lábain álló, kettős farkú oroszlán, első jobb lábával kivont kardot tartva; a paizs fölötti sisak koronájából szintén olyan oroszlán emelkedik ki. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüst vörös.
