Stibor család. (Igazabban Stiboricz)
Stibor család. (Igazabban Stiboricz)
Lengyel eredetű, mely mint többi közt czímere is mutatja: a lengyel Ostoia nemből származik. * A XIV. század végén Magyar országban találjuk már Styboriczi Stybort, pozsonyi főispánt, és testvéreit Pétert és Andrást, kik 1389-ben Magyar ország honfiusitatott nemesei közé fogadtatván, azon évben Budán ünnepélyesen okmányban adták ki a király és a magyar korona iránti hazafiúi hűségök fogadalmáról esküjöket. *
Cromer, Poloniae Hist. corpus. Basiliae 1582. libro 15. p. 644. és libro 16.
Fejér, Cod. dip. tomo X. volt. 1. pag. 561.
A nevezett három testvér közül Péternek többé nyomát nem leljük, azonban 1395-ben midőn Zsigmond királytól ismét terjedelmes adományokkal ajándékoztattak meg, Stibornak testvéreűl olvassuk Wydgowski Miklóst és Podczeschye Andrást.
Nevezett András, midőn 1386-ban Ugrócz vár területén Trebichova pusztát vagy falut alapitá, a megtelepitési levélben ily czimzettel élt: „Nos Andreas Podczesje de Stiborziz, Capitaneus Trenchin. nec non Dominus castri Uhronycz.” *
Fejér Cod. dipt. X. vol 1. p. 662.
A legidősb testvér Stibor, ki 1388-ban András és Miklós testvérével kapta Beczko vagy Bolondócz várát, és abban 1391-ben Mária királyné által is megerősitetett, * 1396-ban már erdélyi vajda volt, * és Zsigmond királyi adományozásából, kinek nagy kegyében állott, a Vág környékén roppant dynasta, 1410-ben használt czimét mutatja egy okmányának következő fejezete: „Stiborus Vajvoda Transylvanus, Trichinii, Bistriciae, et Nitriae Comes, totiusque terrae Povaziae seu Vaganae Dominus.” * Wagner szerint hajlott kora miatt utóbb az erdélyi vajdaságról lemondott, de 1414-ben midőn nejével Dobrochnával együtt fiok bolondoczi Stibor nevében is a vágujhelyi ágostonrendiek zárdáját alapiták, még szintén a följebbi czimzettel élt, azon különbséggel, hogy ebben Nyitra megye helyett Zolnok megye főispánjának neveztetik. *
Wagner, Collect. geneal. dec. I. 125.
Ugyan ott X. vol. 2. p. 393. Vajvoda Transylv. totius Vagi Dominus et Comes Posoniencis.
Wagner id. h.
Fejér, Cod. dipl. tomo X. vol. 5. p. 546.
Nevezett nejétől Dobrochnától fia János keresztnevű volt, mutatja egy 1411-ki okmány végzete, hol mint kir. komornok mester fordúl elé. * És alkalmasint Stibor János volt az, kit Wagner összetéveszt atyjával, és a ki szerinte is 1434-ben halt meg, benne halván ki a bolondóczi Stiboricz család, mert e fiún kivűl (kit Wagner nem ismert), Stibor Vajdának csak leánya maradt Katalin, ki alsólindvai Bánffy Pálhoz ment férjhez, kinek leány-ágán a báró Mednyánszky család örökösödött a Stibor nemzetségnek nem csak birtokai egy részében, de nagy levéltárában is.
Ugyan ott 332.
Az előadottak szerint a családfa ez:
Stibor N.; Stibor 1388. 1414. erdélyi vajda. (Dobrochna.); Andreas Podczesje 1386. 95.; Miklós Wydgovszky 1386.; János főkomornok 1412. † 1434.; Kata (lindvai Bánffy Pál)
E család ivadéka volt még azon Stibor is, ki Stiboricz és Kis-Szobovicsnak irta magát, és 1410–1421. egri püspök volt, tán fia a vajdának.
A család czimere – mint ezt Wagner ki is adá * – Stibor vajdának 1395. évi pecséte szerint két egymással háttal álló félhold, köztök arany kereszt; a paizs fölötti sisakon félholdból sárkány fej emelkedik ki szűgyig. Ugyancsak Wagnernál 1410. évi pecsét szerint, hol Stibor az egri püspök Jánosnak neveztetik, a paizs négy felé oszlik, az 1. és 4. udvar a félholdakat és keresztet, a 2. és 3. félholdból emelkedő sárkányt mutat. A paizst püspöki jelvények diszítik.
Wagner Col. geneal. de. I. fig. 12. 13.
