Stettner család, (Makkos-hetyei)
Stettner család, (Makkos-hetyei)
Pest, Soprony, Veszprém megyei nemes család. Neve német eredetre mutat; és e minőségű czimere a paizsban egy kiterjesztett tenyér. * A mult században Mária Terézia királyasszony alatt János-Károly cs. kir. udvari tanácsos, és 1774-ben már a magyarországi főhadi biztosság igazgatója volt. Családja igy sarjadzott:
Siebmacher, Wappen Sammlung.
János-Károly udv. hadi tanácsos; Gábor sz. 1743. † 1815. m. kir. kam. tan.; János lovas kapit. 1812.; József udv. titkár 1815.; Teréz (Nyitray kir. tan.); Mária
A családfán álló Gábor Budán született 1743-ban. Iskolái bevégeztével már 1770-ben a m. kir. udv. kamaránál állott hivatalban, 1785-ben ezen kormányszéknél Budán tanácsossá neveztetett. Jelesen kimívelt férfiú volt; s főleg természettudományi gyüjteményei ritka becsűek voltak. * Meghalt mellvízkorban 1815. dec. 22-én kora 75 évében Budán.
Tudományos gyüjtemény 1827. IV. 3. s köv. 1.
Bár összeköttetését nem ismerjük, de a családból származottnak véljük Stettner Mátét is, ki Makkos-Hetyéről irta előnevét, és szintén a m. kir. kamaránál hívataloskodván, 1829. kir. kamarai tanácsossá neveztetett.
Ugyan e család tagja Stettner György szül. 1799. jul. 2-án Dukában Vas megyében. 1821-ben tévén ügyvédi vizsgálatot, egyéb foglalkozásai mellett Fenyéri Gyula név alatt az irodalmi téren is számos folyóiratba és zsebkönyvbe dolgozott. Utóbb nevét Zádor-ra változtatá. 1848-ban a pesti váltó törvényszékhez előadó ülnökké, 1852-ben a soproni főtörvényszékhez, 1855-ben a bécsi legfőbb és semmisitő törvényszékhez ülnökké, 1861-ben a hétszemélyes táblához biróúl neveztetett. Irodalmi érdemeiért a m. tud. akademiánál még az elsők közt levelező, 1835-ben pedig rendes taggá választatott. Adott ki egyebeken kivűl jogtani munkát is; és az „Ezer egy éjszaká”-nak négy füzetét forditá. *
Lásd életét Magyar Irók I. 623. lap.
