Simény család. (Sárdi).
Simény család. (Sárdi).
Régi székely nemzetség, melynek neve Simény, Semén, Semien alakban fordúl elő; prédikatumot is többfélét viseltek; igy de Sz.-Király, de Homorod-Sz.-Márton, de Kadács, de Sárd és de Somlyó.
Legrégibb, kiről emlékeink vannak, szent-királyi Semien István, 1409-ben Maros-szék szószóllója. *
Kállay, Székely nemzet 283.
1537-ben Simén Gergely Udvarhely székről zsoldos hadat visz Munkács alá.
Legrégibb fészke a Simény családnak Fancsali kutatásai szerint * Homoród-Szent-Márton, hova Simény I. Péter házasodott 1550. táján, elvévén onnan Biró Katát. Ennek fia Gergely a Nagy-Küküllő melletti Sárd-ra telepedik, honnan ismét a család egy ága előnevét irja. Gergelynek két fia maradt: István és Pál, amaz Sárdon maradt és törzse lett a mai sárdi Simény család-ivadéknak; testvére Pál pedig elveszi Nagy Annát, azzal kapják a széplaki részbirtokot, melyet a Horváth családdal 1609-ben osztanak el. Ezen Pálnak fiai Tamás, János és István a széplaki ágat terjeszték, melynek azonban teljes nemzékrendét napjainkig nem birjuk; úgy kell lenni, hogy ebből származott legyen a solymosi ág is, (tán a nevezett három fiúk egyikétől) mert a széplaki ág megvaszakadtával a solymosi ág örökösödött a széplaki jószágban. A solymosi ág Elekben, és fiában Andrásban és ennek testvéreiben él. Ez ágból volt János. 1836. körűl M. Vásárshelyi kir. táblai ügyvéd.
Kővári, Erdély nev. családai 224.
A családfa következő: *
Ugyan ott.
I. Péter 1550. körül (Biró Kata); Gergely Sárdra telepszik.; István Sárdon marad.; Gábor (Káli Kún Bora); János.; Pál.; I. György: János (Maurer Anna); II. György 1760. (Iszlai Mária); Pál 1609. Széplakon bir. (Nagy Anna); Tamás.; János.; István.; Mária (Maurer László); III. György 1790. (Toroczkai Klára); János őrnagy.; Elek † 1840. (Petr. Horváth Teréz); Klára (gr. Teleki Miklós; Klára † 1848. (ikt. gróf Bethlen Sándor); IV. György † 1839. (b. Rauber Róza); Eszter (Sándor János); Julia (Elekes Antal); Róza (Ugron Lázár); Klári † 1849.; Janka † 1849. (gr. Lázár Dénes); Amália (gr. Lázár Kálmán); Kati † 1849.; György.
A családból kevesen viseltek hivatalt, legtöbben gazdáskodtak. György (a III-ik) 1790-ben Küküllő megyei követ, 1794-ben Torda megyéből követ.
Elek (melyik?) sárdi prédikátummal 1794-ben Küküllő megye alispánja, 1815-ben az unitár egyházi kormány ülnöke. György (a IV-ik) 1815-ben unitár egyházi ülnök. Ugyanekkor idősb Elek Küküllő megyei házi számvevő. *
Ugy látszik innen, hogy III. Györgynek is volt testvére Elek nevezetű.
János őrnagy, ez vagy másik János 1836-ban királyi hivatalos.
A családfa utolsó izén álló három fiatal szép hölgy 1849-ben a világosi katastrofa napján halt meg. *
Szilágyi Sándor, Magyar nők könyve. Pest, 1852.
László Homoród-sz.-mártoni előnévvel, 1794–1815-ben kir. kormányszéki irnok és hites jegyző.
Lajos előnév nélkül, tán szintén e családból, 1815-ban Kolosvárott harminczadi irnok, utóbb 1845-ben brassói ellenőr. Károly a 31. gy. ezredben főhadnagy 1863-ban.
Más ágból, vagy más családból származott kadácsi Semén Miklós, 1606–1607-ben Udvarhelyszék alkirálybirája; kinek leánya Klára Kadicsfalvi Török Gáspár neje volt 1640. körűl. – Ugyan csak Kadácsi előnévvel Semén József 1837. körűl ügyvéd Hunyad megyében.
