Országh család. (Gúthi.)
Országh család. (Gúthi.)
Történelmi kihalt család. Szabolcs vármegyében van kis és nagy Guth puszta, hajdán helység, melytől Wagner szerint* nevét vette a Guthy család, I. Károly király egy oklevele szerint az Atthya családnak osztályos vérrokona. Azonban, hogy a Guthy család micsoda nemzetségből származott, miután Zsigmond kora előtt alig tünt föl, meghatározni nem lehet.
Wagner, Collectanea Genealogico-historica. dec. IV. p. 80.
I. Károly király korában élt Guthy Salamon, ennek fia volt Péter, a ki négy gyermeknek lön atyja, u. mi. Imre, András, János és Lászlónak. Ugyan ezekkel közel egykoruak voltak Guthy Gáspárnak is fiai, kikre miként ragadt az Országh név, egy történetiró* következőleg beszéli el: „miután Zsigmond király meghallá nejének Mária királyasszonynak és napának Erzsébetnek fogságukat, Jodok nagybátyjával Magyarországba sietett, midőn az ország határait átlépte, egy katonásdit játszó gyermek-csapattal találkozik, kik előtt egy idősb fiu vivé a zászlót. Zsigmond megszólítá a zászlóst: „ki katonái vagytok?” – „az országé!” lön válasz. „Hát a királyéi nem lennétek, ha én volnék a királytok?” kérdé ismét Zsigmond. „Igen!” lön válasz. A gyermek válasza megtetszék a királynak, és megemlékezvén idővel eme jó jelről, midőn a gyermek felnőlt, Országh nevet kapott, és az ország bárói közé emeltetvén e család alapitója lön.
Dubravius Histor. Bohemiaz libro XXV. Wagner idézete szerint; emlékezik erről Turóczi Krónikája is.
Nem vizsgálva, mennyire állja ki ezen fölebbi eléadás a történelmi birálat elemzését, csak mint bizonyosat azt kell megjegyeznem, hogy Guthy Gáspárnak négy fia volt: Mihály, Imre, Sebestyén és János. Ezek közűl a két középső magnélkül halt el, Jánosnak mielőtt Sz.-Fejérvárott keresztes baráttá lett, törvényes házasságból lett Lőrincz fia és egy leánya, ki a cseh Giskra Jánoshoz ment férjhez. Lőrincznek özvegye Erzsébet még élt 1501-ben.
A negyedik testvér Mihály, kit guthi Országh Mihály néven ismer történelmünk, lön az Országh család megalapitója, s tőle a család következőleg sarjadzott szét:
Guthy Gáspár; Országh Mihály nádor 1458. † 1482. (Rozgonyi N.); I. Imre. †; Sebestyén 1460.; János utóbb barát; Lőrincz (Erzse özv. 1501.); N. (Giskra János); Ilona 1494. (Podmaniczky László); Bora (Podmaniczky János); II. János 1460. (Zéchen Anna); II. Gáspár.; II. Mihály.; I. László 1484. 1493. fő lovász m. (Maróthi Magdolna); I. Zsigmond.; II. Imre.; Magdolna (1. Lévai Cheh Ján. 2. Haraszthy Ferencz); II. Zsigmond. 1498.; III. Mihály.; III. János szerémi s váczi püspök † 1536.; III. Imre fő ajtónálló (Drugeth Ágnes); Ferencz fő komornok 1522.; Dora (bucsáni Korlátkőy Péter); Kata.; Bora.; Anna.; László Nógrád s Heves v. főispán † 1544. (Pekry Anna); Magdolna (lindvai Bánffy István); Krisztina.; Kata.; Kristóf országbiró Nógrádi főisp. † 1567. oct. 19. (Zrinyi Ilona) †; Ilona † 1569. (Perényi Gáborné); Bora (1. Enyingi Török Fer. 2. gr. Eck Salmís. 3. Geszthy Ferencz.)
I. Mihály Zsigmond királylyal járt Olaszországban, honnan haza térvén, nem csak gazdag adományokkal tetéztetett, de egyszesmind kir. kincstárnokká is lön; és e méltóságban állott I. Ulászló király alatt is. V. László és Mátyás király alatt királyi fő udvarmester, és 1458-ban nádor lett, meghalt 1482-ben agg korában. 1460-ban gyermekei János, Gáspár, László és Mihály neveikben is Gyöngyösön (Heves várm.) egy malomnak fele részét Bessenyői Mihálynak adta.* Neje – úgy látszik – a Rozgonyi családból volt, ettől született az elésorolt négy fiún kívűl még a táblán látható két leánya Ilona és Bora; mindkettő Podmaniczkyhoz ment férjhez. Nevezett fiai körűl II. Gáspár és II. Mihály magnélkül haltak el; II. Jánosnak Zéchen Annától, kit 1460-ban jegyzett el, két fia I. Zsigmond, és II. Imre születtek, kikről azonban egyebet nem tudunk.
Kaprinai Dipl. II. 573. és ugyan az Mss. B. tomo L. p. 54.
I. László 1484–1493-ban kir. fő lovászmester volt; ennek nejétől Maróthy Magdolnától tiz gyermeke, öt fia, öt leánya volt, u. m.
1. Magdolna előbb Lévai Cheh Jánosnak, 2. Haraszthy Ferencznek hitvese.
2. II. Zsigmond, ki az 1498. évi 22. törvényczikk szerint ezer lovasból álló banderiumot tartozott kiállítani. Meghalt magnélkül.
3. III. Mihál, kiről alább.
4. III. János 1505-ben szerémi, 1520-ban váczi püspök. Meghalt 1536-ban.
5. III. Imre II. Lajos király alatt főkomornok, valamint János királynál is;* utóbb I. Ferdinand kir. alatt főajtóálló mester. Nejétől Homonnai Drugeth Ágnestől egy leánya maradt Magdolna, lindvai Bánffy István hitvese.
Jászay M. nemzet napjai a mohácsi vész után 241.
6. Ferencz 1522-ben főkomornok mester; csak két leánya maradt; Krisztina és Anna.
7. Dorottya bucsáni Korlátheöy Péterné. 8. Katalin. 9. Bora. 10. Anna hajadonúl meghaltak, legalább férjeiket nem ismerjük.
III. Mihálynak, ki 1505-ben mint zászlós úr jelen volt a rákosi országgyülésen,* fia volt I. László, 1536-ban Nógrád és Heves vármegye alsipánja, meghalt ez 1544-ben. Nejétől pekrovinai Pekry Annától egy fia Kristóf és két leánya: Ilona Perényi Gáborné † 1569. és Borbála előbb enyingi Török Ferencznek. 2. gróf Salm és Neuburgi Ecknek, 3-or Geszthy Ferencznek hitvestársa.
Jászay M. nemzet napjai a mohácsi vész után 156.
Kristóf királyi tanácsos, országbiró és Nógrád vármegye főispánja volt. 1522-ben tagja a Miksa főherczeg elé Genuába küldött seregnek. 1560-ban megerősitő új királyi adományt vitt Csejte, Tapolcsány, Surány, Jókő, Szomolyán, Hollókő, Szétsén és Sirok várai birtokára. 1563-ban Miksa koronázására díszesen öltözött 75 lovast állitott ki. Meghalt kora virágjában 1567. octob. 9-én, és a gúthi Országh családot fiágon sirba vitte. Eltemettetett a csejtei templomban. Vallására nézve Kalvin híve volt. Felesége Zrínyi Ilona, a Szigetnél elesett hősnek leánya volt, ki utóbb özvegységét Balassa Istvánnali egybekelésével szüntette meg.
Kristófnak egyik nővére az említett Ilona Perényi Gábor felesége, mint özvegy férje után közel két év mulva halt meg 1569. máj. 2-án Terebesen. És igy alaptalan állitás az Forgách Ferencztől, hogy őt férje méreggel ölte volna meg. Eltemettetett férje mellé Sáros-Patakon.
A család czímere, mint azt Országh I. Mihály a nádor 1482. évi pecséten viselé,* a fölebbi metszvényban látható. Leirását e czimertani alaknak alig tudnók adni; a paizs udvara fűrész alakban van osztva két részre, vagy is a paizs udvarába egyik oldalról három zászlóféle csűcs nyúlik bé; a paizs fölötti sisak koronáján kiterjesztett szárny gyanánt fölűl szintén olyan csúcsokba végződő alakzatot, és azon szívféle ábrát mutat.*
L. Wagner Collect. geneal. dec. IV. a táblán.
A Tropheum Estorasianum a guthi Országh család czímereül egy koronán álló koronás egyfejű sast kiterjesztett szárnyakkal közől, valószinűleg egyéb adataival hasonló módon koholva.
