Oláh család. (Kihalt.)
Oláh család. (Kihalt.)
Eredetét a havasalföldi, vagy oláhországi Dán vajdai nemzetségből veszi; azonban a belső villongások által – legalább egyik ág – leszorítatván a vajdai székből, Erdélybe vonúl, és ott második hazát lelve, nemzeti neve családi nevévé változik.*
E családot leirta Wagner, Collect. geneal. dec. I. 112-123.
Oláhországban már 1333-ban Dán volt a fejedelem, ki 23 évig, és testvére Mircse ki 28 évig hoszpodárkodott. Zsigmond király korában szintén egy Dán ült a fejedelmi székben, kit azonban Zsigmond király támogatása ellenére is a török által pártolt Radul a vajdaságból kiszorított. E Dánnak – ha az időkort tekintjük, – fia lehetett, bizonyosan pedig vérségéből származott Manzilla ab Argyes, ki Hunyadi János kormányzónk nővérét Máriát vévén nőül, családja egyik ágát egészen a magyar földre plántálta. Ennek két fia maradt: Stanczul (tán Szaniszló) és Stojan (István).
Stanczult, miután Dragula Oláhország kormányára jutva, a Dán nemzetség üldözését tervbe vette, megfogatván, lefejeztette. Két fia maradt Dan, és Péter. Ez utóbbi a török pártfogás mellett ismét ült a hoszpodári székben, de csak hamar ismét török pártfogás mellett egy másik ellentársa támadván, elüzetett.
Manzillának másik fia Stojan kikerülvén Dragula üldözéseit, Mátyás király védelme alá futott, Magyarországra; tulajdonképen ő lett a magyarföldi ágnak megalapítója; és lemondván a fejedelemségi igényekről, Erdélyben megtelepült, nőül vévén Hunzár (máskép Császár) Borbálát; kitől négy gyermeke maradt: 1. Oláh Máté, 2. Oláh Miklós a hires esztergami érsek, 3. Orsolya előbb lanzséri Császár Kristóf, másodszor Bona György neje, és 4. Ilona Oloz Miklós hitvese.
A család fényének délpontjára Miklós (szül. 1493.) primás által jutott, ki papságra adván magát, már II. Ulászló és II. Lajos király alatt a királyi udvarnál a titkárok sorába jutva, és II. Lajos eleste után határozottan ennek özvegyéhez, (kivel Belgiumban is tartózkodott) és I. Ferdinand királyhoz ragaszkodva, utóbb sz.-fejérvári custos, kincstárnok és kir. tanácsos lett; 1543-ban zágrábi, 1548-ban egri püspökké, 1553-ban esztergami érsekké és Magyarország primásává, Esztergam vármegye főispánjává neveztetett, 1543-ban egyszersmind kanczellárrá, 1562-ben egy időre kir. helytartóvá, valamint tán 1560-ban lett Hont vármegyének is főispánjává; az egyháznak érdekében szerzett számtalan érdemei mellett, családja részére is fáradhatatlan gondosságot fordított; nagy terjedelmű jószágokat szerzett, 1553-ban vette Lansért, és 1548-ban I. Ferdinand királytól régi nemességére megerősitést és uj czímer-levelet nyert. Czímere, mint ő papi jelvényekkel diszítve használta, följebb a rajzban látható, s benne a családi czímer lényegét az egyszarvú képezi.* I. Ferdinand leányának Jankának keresztapja is ő volt. Meghalt 1568. jan. 14-én, miután 77 évet és 5 napot élt vala. Testvére
Wagner, Collect. geneal. dec. I. az első táblán.
Máté Erdélyben szászvárosi kir. biró és az erdélyi soaknák fő felügyelője volt I. Ferdinand alatt. Meghalt 1536. jun. 4-én fiatal korában. Gyermekei Tamás, Mihály, ki korán és magnélkül halt el, és Anna Büdy Mihályné, kitől leány-ágon több most is élő család származik.
Tamás szintén nagybátyja előtt 1559. jun. 15-én halt meg fiatal korában, és nagybátyjától örökölt gazdag hagyománya hitvesétől laki Bakich Margittól nemzett egyetlen leányára Oláh Lucretiára, 1554. óta Liszti Jánosnéra és ennek utódaira maradt, benne az Oláh család végképen elenyészvén.
Miklós primásnak egyik leány-testvére Ilona Oloz Miklóshoz, másik nővére Orsolya előbb lanzséri Császár Kristófhoz, utóbb Bona Györgyhez ment férjhez, az első házasságából született Császár Miklós, kitől a Dersffyak által leány-ágon az Esterházyak származtak; a második házasságból született Bona György, ki 1559. sept. 3-án Lanzséron halt meg, és Sopronban temettetett; atyja pedig még 1553. dec. 24-én Bécsben végzé életét.*
Kovachich, Scriptores minores. I. 92-97..
A családfa következő:
Manzilla de Argyes (Hunyadi Mária); Stanczul; Stoján (István) (Hunzár Bora); Dan.; Péter oláh vajda.; Máté szászvárosi k. biró † 1536.; Miklós sz. 1493. † 1568. esztergami érsek; Orsolya (1. Császár Kristóf 2. Bona György † 1553.); Ilona (Oloz Miklós); Tamás † 1559. jun. 15. (laki Bakich Margit); Mihály. †; Anna (Büdy Mihály); Lucretia 1554. (Liszti Jánosné)
Azon Oláh Balás, ki 1521-ben Belgrád ostromakor fogságba esett, és megöletett, – nem e családból származott.
