Oláh család.
Oláh család.
Oláh János azon érdemeinél fogva, melyeket több várban mint katona, és legutóbb Fülek várában mint lovas hadnagy tett, és több alkalommal vére ontásával is bizonyított,* I. Leopold királytól 1668. nov. 24-én Bécsben kelt czímeres nemes levelet nyert, neje Sütteő Dorottya, fia Gergely és István, leánya Erzsébet. Testvérei Mihály és Ferencz, továbbá Kis Lukács és Kis Gergely részére is; a nemes levél Nógrád vármegyében Gácson tartott tisztválasztási gyüléskor 1669. junius 9-én kihirdettetett.*
Mint eredeti folyamodványában irva van.
A kihirdetésről a nemesi bizonyitvány Nógrád vármegyétől kiadatott 1669. feria 2-da proxima post Dominicam 3. SS. Trinitatis a Törvényszéktől Bezzegh György jegyző aláirása alatt.
1682-ben april. 24-én Oláh János zálogba veszi Madách Jánostól ennek p.-daróczi részbirtokát.*
Eredeti Madách cs. levéltár XXIV. 3.
A család czímere a paizs kék udvarában zöld téren ágaskodó tigris, első jobb lábával kivont kardot, a ballábával levágott törökfejet tartva. A paizs fölötti sisak koronáján vörös mezű kar könyököl, kivont kardja hegyén levágott törökfejet tartva. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüstvörös.
E családból származtatá magát Oláh János Csongrád megyei várnagy, szegvári lakos, ki 1844-ben Nógrád megyétől nemesi bizonyítványt nyert.
Családfáját következőleg mutatta föl:
Oláh János 1668. (Süteő Dora); Gergely 1668.; István 1668.; Erzse 1668.; Márton szül. B.-Gyarmat 1729. Csongrádba költöz.; István sz. H. M. Vásárhelyen 1784.; József 1844. Csongrádi várnagy.
