Kray család. (Krajovai és topolyai báró.)

Teljes szövegű keresés

Kray család. (Krajovai és topolyai báró.)
Sáros vármegyei eredetü család, melyből Kray Pál Wittembergában tanulván, onnan 1655-ben érkezett haza *. Ennek valószinűleg fia I. Jakab, ki Szepes vármegyébe Késmárkra telepedett, és ott a város birája lett. 1709-ben Heister cs. tábornok mint Rákóczi párthivét gyanúból ártatlanul lefejezteté. Mire egyik fia II. Jakab (szül. Késmárkon 1686. nov. 27-én) sirja fölött fogadást tesz, hogy atyja nevéről e gyanú szennyét a legnemesb törekedés által lemossa, és azt megboszúlja. Bécsbe megy, ott véletlenül egy tiszttel találkozik, ki séta alkalmával, a nélkül hogy tudná kivel beszél, eldicsekszik, hogy ő oka annak, miszerint Kray Jakab késmárki biró lefejeztetett, mert az adott kir. kegyelemmel a fogoly ellenségeinek megvesztegetése folytán akaratosan késett, míg Kray kivégeztetet. Az ifju erre felbőszült, a tisztet kihívja és megöli, majd idegen név alatt egy dragonyos ezredbe áll, hogy ott magát kitüntetve, a tiltott párbaj büntetését kikerülje. 1717-ben Belgrádnál tünteti ki magát, főhadnagy lön. Utóbb kapitány, majd haza menvén a városnál tanácsos; 1751-ben a város országgyülési követe. Meghalt 1755-ben *. Kiadta Késmárk város történetét németül.
Bartholomaeides Memoria Hungarorum, etc. 148. Klein. II. 443. L. Kaprinai Mss. A. tom. 50. p. 143.
Melzer J. Biographien der ber. Zipser p. 108.
Testvére Sándor 1709-ben Wittenbergában tanult, utóbb haza menvén, Késmárk város jegyzője lön *.
Genersich II. 255.
A harmadik testvér Pál a mérnökkarnál alezredességig ment. Meghalt 1720-ban *. Készitett a Szepességről egy corographiai térképet, mely Bel által is felhasználtatott.
Melzer Biographien d. ber. Zipser 327. ez már rokusi Kray Pálnak iratik.
II. Jakabnak két fia maradt: 1. Sándor, ki 1742. jun. 17-én született; öt évig m. kir. testőr, innen a Nádasdy ezredében 27 évig szolgált, kapitányságig emelkedett. Legelőször a porosz háborúban Ladshut és Liegnitznél tünteté ki magát. Schweidnitz ostrománál porosz fogságba esett. Innen kiváltatván, a török ellen is harczolt. Végre őrnagyi ranggal nyugalomba lépett. 2. Pál szül. 1735-ben. Szintén katonává lett, és itt esze és bátorsága által a legmagasabb polczig emelkedett. 1766-ban vonta magára Laudon fővezér figyelmét, 1778-ban már őrnagy volt. Nagy részt vett a Hora Kloskaféle Oláh lázadás lecsendesitésében is. Ezután ismét a török elleni háborúban aratott babérokat. 1789-ben a Dunán átmenvén Krajovát is bevevé, (és tán innen egyik előneve: Krajovai *. Ez évben nyerte a M.-Terezia rendét; midőn már tárborszernagy volt. Nem sokára nyugalomba lépve, Pestre vonult. 1792-ben báróságra emeltetett *. 1803-ban Bács megyében kapta kir. adományban Topolyát *. Meghalt 1804. január 19-én. Tetemei Pesten a belvárosi templomban diszes emlék alatt nyugszanak. Két fia volt Antal és Ferencz, amaz még atyja életében mint főhadnagy Orsova mellett esett el. Ferencz az időben szintén mellette harczolt, és életét csak a Duna átuszásával mentheté meg. Meghalt 1830. táján. özvegye Gessel Borbála, gyermekei a most élő báró Kray-ék.
Már 1788-ban krajovai előnévvel megnemesitetett. L. Tudományos gyüjtemény 1830. I. köt. 68. lap.
Kölesy és Melczer Nemzeti Plutarkus III. – Collect. herald. p. 133.
Felső magyarországi Minerva 1830-ki foly. III. köt.
Báró Kray János az 1843. és 1847-ki országgyülésen főrendi táblai tag.
Kray Miksa 1845-en Szepes vármegye jegyzője.
A bárósági czimer következő: a paizs kék udvarában hármas sziklán hátulsó lábain álló oroszlán, első jobb lábával kardot, a másikkal arany paizsot tartva. A paizsfölötti bárói koronán három koronás sisak áll, a jobb oldaliból egy kék dolmányos, vörös bugyogós, zöld turbános török nől ki, kezében lófarkú zászlót tartva; a baloldali sisak koronájából egy erdélyi oláh fekete süveggel emelkedik ki, jobb kezével egyenes kaszát tartva; a középső sisakból a paizsbelihez hasonló oroszlán emelkedik ki. Foszladék mindkét oldalról arany-kék.
A családfa az eléadottak nyomán igy alakult:
Jakab késmárki biró kivég. 1709.; II. Jakab sz. 1686. † 1755. kapitány és városi tanács.; Pál sz. 1735. † 1804. tüzér tábornok; Sándor szül. 1742. őrnagy.; Antal.; Ferencz † 1830. táján (Gessel Bora) János 1847.; Irma (gr. Zichy nep. János).; Mária (gr. Zichy Miklós); Pál alezredes † 1720.; Sándor 1709.;

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT