Krajnik család. (Krajnikfalvi.)
Krajnik család. (Krajnikfalvi.)
Előnevét a Bihar megyei (és jelenleg a váradi káptalan által birtokolt) Krajnikfalváról irja.
Megerősitő czimeres nemes levelét 1742-ben nyeri M.-Terézia királyasszonytól. Czimere a paizs kék udvarában egy hullámzhó tenger szinén úszó szirén, fölemelt jobb kezében zöld koszorút tartva. A paizs fölötti sisak koronáján egy pánczélos, sisakos sárga csizmás vitéz áll, jobb kezében kivont pallóst tartva, lábaira egy kétfejű sárkáyn tekerődzik, melynek fejét vágni készül. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös *.
Adami Scuta gentil. tom. V.
Krajnik János 1730. táján élt, ki is a Belgrád kézre keritésében érdemet szerzett Vékony Jánosnak egyetlen leányát Juliannát vevé nőül, kivel ipa után Bully helységbeli részbirtokot kapta, melyet Vékony János jutalmúl adományban nyert *.
Szirmay C. Zemplin not. top. 119.
Krajnik Ferencz 1825-ben magyar kir. testőr volt.
Krajnik Józsefnek neje Kazinczy Klára, Kazinczy Ferencznek az irónak nővére, Krajnik Imrének neje pedig Kazinczy Eugenia, emlitett K. Ferencznek leánya.
Krajnik Alajos lak. Debreczenben, bir Érsemjénben.
