Dúló család. (Felső-szúdi †).
Dúló család. (Felső-szúdi †).
Hont vármegye nevezetesebb nemes családa volt; a mult században kihalt.
Eredetét nem ismerjük, de a XV. század közepén már találunk a családnévre, midőn thaadi Dúló István 1450-ben a Hunyady család részére egy iktatásnál mint királyi ember (homo regius) neveztetik meg *. – A thaadi előnév tán az Esztergam megyei Tát helységre vonatkozik, és igy nem messze esnék Hont megyétől, melyben Felső-Szúd a család későbbi előnevét adó helység fekszik.
Gr. Teleky Hunyadiak kora. X. köt. 255.
Ezután egy század mulva látjuk föltünni Hont megyében felsőszúdi Dúló Deményt (Damianus), kinek egyik fia Dúló Gergely 1589-ben a nógrádi várból – mint egyik tanu megy azon párbajra, melyet Bory Mihálynak kelle egy törökkel vívni *.
Istvánffy Historia. 1685-ki kiad. 379. lap.
A családfa igy sarjadzik le:
Dúló Demény; Anna (Onory Péter özvegye 1615); I. Gergely 1588.; I. Miklós 1615. (Baloghy Judit özvegye 1659.); János 1615.; Zsuzsa (Strucz Ferencz) 1637.; I. Gábor 1658. nógrádi alispán. (Rimay Mária); I. István 1629. † 1670.; II. Gergely 1661. (Dalmady Mária); György 1661. (Baratnaky Magdolna) 1684. özv.; II. Gábor Hont várm. szolgabiró 1682.; II. István 1672.; Judit (Bory György); Krisztina (Beniczky Farkas); Anna (Lipthay András); Magdolna (Géczy Farkasné); II. Miklós; Ádám 1682. (Schneider Mária); Zsuzsa (Pély András); Magdolna (Pápay János); Mária Zsuzsa (Palásthy István) 1727.
Deménynek fia I. Gergely Domaniki Györgygyel együtt Gárdon puszta végett perel Palásthy Benedek ellen *.
Causa Gregorii filii Damiani Dulo, et Georgii filii Ladislai Domaniki contra Benedictum Palásthy ratione praedii Gárdon. (C. Hontens. Protoc. 71. A. pag. 16.)
Gergelynek fia János Hont megyei Szúd-Darási és Bácsfalvi részét elzálogitja 1615-ben Lipthay Imrének, mi ellen Dúló Anna Onory Péter özvegye és Dúló Miklós tiltakoznak *.
Sz. Benedeki Convent. 1615. Protoc J. pag. 647. „Joannes filius Gregorii Duló de Felső-Szúd portiones in Szúd-Dorás et Bácsfalva C. Hontensi flor. 715. Emerico Lipthay oppignorato.“ – Ugyanott Prot. LL. pag. 102. Nro 79. „Anna filia Damiani Duló de Szúd Petri Onory relicta inhibet Joannem Duló ab alienatione portionum in Szúd-Darás, Kis-Darás aliter Bácsfalva cottu Hontensi; Emericum vero Lipthay ab emptione.“ – Ugyanott Prot. J. pag. 673. „Nicolaus Duló de Szúd protestatur contra fassionem Joannis filii Gregorii Duló quoad Szúd-Darás etc. pro Emerico Lipthay factam.
I. Miklósnak neje Baloghy Erzsébet volt, 1659-ben már özvegy *, kitől születtek Zsuzsa, Strucz Ferencz Vácz vári kapitány neje *; I. Gábor, István és II. Gergely. Ezek közül
Sőt már 1629-ben is özvegynek iratik. L. Sz. Benedeki Convent. 1629. Capsa D. Fasc. 3. Nro 1. hol ez iratik: Juditha Baloghy cum filiis Gabriele Stephano et Gregorio ex Nicolao Duló susceptis. És 1659. Prot. P. pag. 36.
Benedeki Convent. 1637. Fasc. 21. Nro 10. „Attestationes pro Juditha Baloghy super eo, quod tempore elocationis filiae Susannae Duló Francisco Strucz, mundum muliebrem eidem dederit, Joannes vero Baan Juramentum et Lras super Berzencze et Darócz nondum dederit.“
I. István 1670-ben az erdőn egy fába ütődve szörnyet halt *.
Protoc. C. Neograd anni 1670.
I. Gábor 1658-ban Nógrád vármegye alispánja volt, midőn – mint az oklevél szavai hangzanak – magára vállalván feleségének Rimay Mária asszonynak és fiainak Györgynek, Gábornak és Istvánnak és leányainak Juditnak, Krisztinának és Annának terheket, a nádori adományban Mladosovits Horváth magszakadáson fölkért Nógrád megyei Berzencze helységre nézve a beiktatáskor ellentmondó Battik Gergelylyel megegyezett *. Nemsokára ezután I. Gábor is meghalt, és mivel testvéreivel II. Gergelylyel teljesen megosztozva nem volt, 1661-ben nádori parancs folytán özvegye Rimay Mária ugymint gyermekeinek – (kik közül ekkor már Judit Bory Györgyné), – gyámja osztozott meg II. Gergelylyel a Hont és Nógrád megyei birtokokban *. 1672-ben pedig – midőn már a másik két leány is férjnél volt, Rimay Mária emlitett hat gyermekével osztozott meg Korponán saját házoknál választott biróság előtt *. I. Gábornak figyermekei mind kihaltak. Györgynek, ki Hont vármegyének 1673-ban jegyzője, 1685-ben alispánja volt *, Baratnaky Magdolnától leánya Magdolna Géczy Farkas neje volt 1727-ben. – II. Gábor 1682-ben Hont megyének szolgabirája.
Az eredeti oklevél szerint; hiteles másolata nálam.
Oklevél (itélőmesterileg hitelesitve).
Az eredeti okirat szerint.
Bel Notitia Nova Hung. IV. p. 552. 1672–1673-ban Nógrád megyének is jegyzője.
II. Gergelynek, ki testvére nejével Rimay Máriával 1661-ben osztozkodott, nejétől Dalmady Máriától gyermekei II. Miklós * (kinek leánya Magdolna Pápay Jánosné), Zsuzsánna Pély Andrásné, és Ádám.
Sz. Benedeki Convent oklevele.
Nevezett Ádám 1682-ben a korponai nemesség követe volt Rabatta tábornokhoz. Élt még 1700-ban is. Neje Schneider Mária, kitől leánya Anna Mária Palásthy Istvánné volt, nagyanyja a korponai Szmrecsányiaknak, kiktől leány-ágon a Stummer család ered.
A család czimere – mint I. Gábornak, és a most emlitett Ádámnak pecsétén láttam – a paizs mezejében szétterjesztett szárnyakkal repülni induló galamb, egyik fölemelt lábával koszorút (vagy gyürűt) tartva, a paizs fölötti sisak koronáján ugyan olyan galamb áll. A czimert fölebb a metszvény mutatja.
