Dúl család.
Dúl család.
A XVII. század végén Hont és Nógrád megyében tünik föl e család Dúl Mihály által, ki 1687-ben Hont megye hites jegyzője *, 1691-ben ülnöke, 1699-ben Nógrád megye alispánja volt. Meghalt 1705-ben junius táján Szécsényi házában. Nejének Réthey Máriának, ki 1709-ben már gyermekeivel megosztozva élt, a Rákóczy forradalom után javai összeiratván, igy találtattak: Szécsényben volt beiratott (inscriptionalis) háza; – Bussa helységnek birta felét, és egy két-kerekü malmot, Csécsén négy ökrös házhelyet, és két pusztatelket; Fancsalon 20 ökröt tartó házhelyeket, tiz elpusztultat, tiz zsellért; – tiz pusztát (praedium), Pásztón tiz szőlőt, egész malmot s egyebeket.
Eredeti oklevélen aláirva.
Ferencz fiok a forradalommal tartva, még 1710-ki febr. 10. haza nem került *. A családfai rövid kimutatás ez:
Eredeti okmányok.
Dúl Mihály 1687. † 1705. (Réthey Mária); Ferencz; Anna (Ujfalussy Ferencz); Mária (Sövényházy Ferencz); Borbála (Kornis Mihály)
Czimerök – Dúl Mihály pecséte szerint – egy hátulsó lábain álló oroszlán kivont kardot tartva.
E század elején Ugocsa megyében lelünk Dúl családnévre. Dúl Lászlónak özvegye birtokolt Bökényben *.
Szirmay C. Ugocsa pag. 122.
Dúl István 1772-ben szintén Ugocsa megyében Királyházán plébános és esperes volt *.
Szirmay C. Ugocsa pag. 145.
