Dombay család. (Ivanchfalvi).
Dombay család. (Ivanchfalvi).
Ivanchfalvi Dombay János 1506-ban II. Ulászló királytól főleg Jajcza váránál a törökök ellen tett hadi érdemeiért czimeres nemes levelet nyert *; czimere D. János tetteiből azon jelenetet tárgyazza, midőn egy töröknek fejét kardjával levágja. A czimer alakját hiven azon kor rajzaihoz mutatja a metszvény.
Dombay Sándor urnál Nyitra-Ivánkán van az eredeti oklevél.
Jánosnak, ki Bars megyei Vészelen a Veszely család magvaszakadtán annak birtokait nyerte, fiául iratik Mihály, ki Bars megyei Győröd helységben 1525-ben adomány mellett nyert birtokot. Állitólag e Mihály az, ki 1551-ben Temesvárott csapat-kapitány volt, és 1552-ben a Hont megyében a Palásti mezőn a törökök elleni ütközetben esett el *. Neje Pétery Borbálától gyermekeiül iratnak * Mihály, Pál, Farkas és István. Ezek közül
Istvánffy
Sz. Benedeki Convent Prot. DD. p. 198. Anno 1752. Alexander Csery cum reliquis ex Paulo Dombay filio Barbarae Pétery (s nem Pekry!) condescendentibus, contradicit Statutioni Andreae Ladislai, et Stephani Pély in Kis-Győred C. Barsiensi factae 1752. – Innen vélelmezhető, hogy e Dombay család is kihalt, miután javaiba mások iktattattak, s már csak a leány-ági utódok tiltakoztak.
Pál Nyitra megyei Felső-Atrakon birt, és ottani jobbágyainak 1637-ben a kilenczedet tizedet elengedte *. Nejétől Bossányi Annától Mihály, János, Borbála és Zsuzsa gyermekei születtek. Jánosnak neje Lieszkovszky leány volt. Borbálának első férje Nagy Váthy János, második Ujlaky Gergely volt. Zsuzsánna Sóky Ferencznek második felesége lőn. Mihály 1597-ben Felső-Atrakon osztozik *. 1601-ben Pozsony megyei Óhaji részét Dombay Borbálával Nagyváthy Jánosnéval Csery Mihálynak vallja be *. 1616-ban ellentmond Litassy István beiktatásának a Bars megyei kis-endrédi Curia, Kis-Loth, Kis-Baracska és Kis-Salló részjavakra nézve *. – 1624-ben Mihálynak özvegye Laitics Ilona mint emlitett férjétől született gyermekeinek gyámja, és Dombay Borbála (Pálnak leánya) Ujlaky Gergelynek neje Nyitra megyei felső-atraki és felső-sóki javaikat 1100 forintban elzálogitják Belaváry Györgynek és Miklósnak *. – A nevezett leányok lehettek: Borbála Marsovszky Menyhértné, Erzse Bornemisza Mihályné, és Éva Podgorelszky Jeromosné.
Dombay S. ur közlése szerint. Itt az 1637-dik év roszul áll, mert igy fia után élt volna.
Dombay S. ur. közlése szerint.
Esztergami káptalan libr. X. fol. 705.
Sz. Benedeki Conv. Capsa C. fasc. II. Nro 18.
Helena Laitics Michaelis condam Dombay relicta, qua filiarum suarum ex praefato marito susceptarum naturalis et legitima tutrix, item Barbara filia condam Pauli Dombay ac maritus ejus Gregorius Ujlaky, quasdam portiones suas in possessione Felső-Atrak et Felső-Soók C. Nitriensi pro 1100 flnis Georgio et Nicolao Belaváry impignorant. – Capit. Strigonien. libro XIII. Anno 1624. fol. 226.
Farkas, állitólag I. Mihálynak fia, 1564-ben emlittetik, midőn őt valószinüleg rokona Torday Zsigmond a kalocsai érsekké kinevezett győri püspök Draskovich Györgynek udvarába adá *.
Kovachich Scriptor. Minores I. pag. 121.
Az előadottak nyomán a családfa igy alakul:
Dombay János 1506.; I. Mihály † 1552. (Pétery Bora); II. Mihály; Pál (Bossányi Anna); Farkas 1564.; István; III. Mihály 1597. † 1624. előtt. (Laitics Ilona); János (Lieszkóvszky l.); Bora (1. Nagyváthy 2. Ujlaky Gergely); Zsuzsa (Sóoky Ferencz)
