Dombay család. (Dombói †).
Tolna megyében Baranya és Somogy szélén fekvő Dombó várát birta, és arról irta magát e család *. Nagyobb részben is e három vármegyében terjedt ki e család, mely oklevelekben gyakran Dombó, (vagy de Dombo = Dombay) néven fordul elő. Nevezetesebb férfiai voltak:
Mit a Dombó család eredetéről a Trophaeum Estoras. ir, az tudnivalóképen költemény. Hasonlót kell tartanunk azon sas czimerről is, mely ott közöltetik.
Dombó vagyis Dombay Miklós 1458-ban Somogy vármegye alispánja *; 1462-ben pedig Dalmát- és Horvátország bánja *.
Kaprinay Diplomat. II. 183.
Budai F. lex. I. 565.
Dombó Pál 1464-ben kir. fő-lovászmester.
Dombay Dávid kaposvári kapitány volt 1495-ben *.
Istvánffy 1622-ki kiad. 39. l.
Ez vagy másik Dombay Dávid, ki Miksa császár pártosa lévén, ennek Zákán várát feladá, miért 1491-ben haza-árulónak nyilvánitá őt II. Ulászló király *.
Pray Syntagma de Sigillis 48.
Dombay Pál és Miklós 1505-ben Tolna megyének a rákosi országgyülésre követei voltak *. Nevezett Pál 1507-ben királyi táblai ülnök volt, és 1514-ben Verbőczy „Hármas törvénykönyvének“ átvizsgálása is reá bizatott *.
Jászay P. Magyar nemzet napjai a mohácsi vész után. 157. l.
Verbőczy Tripartituma megerősitésében.
Dombay János Szapolyay János király hive, 1526-ban Tolna vármegyének főispánja lőn *. Benne a dombói Dombay család fi-ágon kihalt, mert nejétől Verbőczy Erzsébettől * csak leánya Anna Henyey Miklósné maradt, ki 1559-ben Torna vár asszonyát Liquerka Johannát Horváth Gáspár özvegyét az eladástól, Mágocsy Gáspárt pedig a megvételtől tilt el *, és kinek utódai a Lorántfiak után Rákóczyak és Aspremontok *.
Jászay Pál Magyar nemzet napjai a mohácsi vész után. 241. l.
Szirmay C. Ugocsa pag. 83. 84.
Jászoi Conv. levele Dombay Sándor ur szerint.
Szirmay C. Ugocsa p. 84. – és 1647-ki 111. 1649. 70. 1655. 102. törv. cz.
