Báthori család. (Gágyi).
Báthori család. (Gágyi).
A fölebb tárgyalt Báthoriakon kivül volt még egy más ilynevü család is, mely ha nem szerepelt is annyira történeteinkben, de eredete szintén oly régi, és tisztán magyar származású. Ez az Aba nemből (genus) Petench ispántól (comes) eredett.
Aba nembőli Péter ispánnak (Petrus Comes de genere Aba) ki a XIII. század végén élt, hasonnnevü fiától Péter ispántól hat unokája volt, kik ugyanannyi virágzó családnak őseivé lőnek, neveiket az osztályban kapott vagy szerzett birtokaiktól nyervén. Az I. Pétertől kezdve, a családfa imez:
I. tábla.
I. Péter ispán.; II. Péter Szaláncz vár ura. 1330.; I. Miklós Gereven. Erdélyi vajda. Szerzé Góg v. Gágy helységet.; I. Lőrincz. II. István. II. Mihály.; II. Miklós de Góg. 1327.; III. Mihály; V. Pétér; IV. János †.; II. János; Mych. 1364.; IV. Péter; IV. Mihály; VI. Péter †.; III. János Gágyi Báthori névvel.; Ezt és fiait lásd a II. táblán.; I. György. I. László.; Sirokai család ősei.; I. János; Frichi cs. őse.; III. Péter; Hedriek törzse.; I. Mihály; Berthótiak atyja.;
II. Péter és fiai elcserélték Szaláncz várát Drugeth Vilmossal, Sáros megyei birtokokért 1330-ban. Igy jutott a család Sáros megyébe, hol a hat fiu javakat szerezvén, mindenik birtokáról neveztetett, és külön családokat alapitának*. I. György és I. László utódai Siroka helységről Sirokai; I. János Frich helységről Frichi; III. Péter Hedrich falutól Hedri; I. Mihály Berthót helységről Berthóty nevet viselve, e családok őseivé lőnek. I. Miklós végre, ki Gerevennek is neveztetett, és erdélyi vajda volt 1342-ben, Abauj megyében Gog vagy Gágy helységet szerezvén, maradéka Gágyi Báthori nevet vett föl. Mint jőnek le, és némely ágak mint halnak ki, a családfa mutatja.
Wagner Anal. Scep. I. 349. II. 337. – Ungr. Magaz. III. 172. 211. IV. 169. 310. 340. – Lehoczky Stemm. 2. l.
III. János kezdett határozottan a Gágyi Báthori névvel élni. Tőle tovább igy folyt le a Báthori ág:
II. tábla.
III. János ki az I. táblán.; V. János. † Demeter. †.; II. László; III. Miklós † 1527.; VI. János †; I. András; III. László †; István †; VII. János; IV. Miklós (Lenkey Anna).; Anna (Mocsári János).; Anna (Atthfi Györgyné); I. Zsigmond (1. Barna Zsuzs. 2. Hetesi Kata).; Zsuzsa (runyai Soldos Fer.) Klára. 1. Gábor, carmelita. Kata (Monaki Fer.) IX. János.; IV. László (Gocsith Károlyi Bora).; II. Gábor. 1689.; VIII. János. †; Kata. Borbála. (Palagyi János).; II. György. † I. Ferencz (Putnoki Zsófia).; János. Anna.;
A táblán látható III. Miklós Szapolyay pártján harcolt, és 1527-ben Tokajnál esett el*. VII. Jánosnak több gyermeke közül Zsigmond nemzett ismét melléthei Barna Zsuzsanna, és Hetesi Kata nevü hitveseitől gyermekeket. Már Zsigmond Nógrádban birtokos volt, hihetőleg első neje után. Egyik fia IV. László, ki ágát még egy izen fentartá, Fülek várában lakott. Ott curiája volt*. Ezt 1652-ben Nógrád megye a főispánhoz követül küldi több megbizással*. 1670-ben már csak özvegye Gocsith Károlyi Borbála és kiskoru fia II. Gábor élt, ki 1689-ben már törvényes korú volt, és anyja után (ki utóbb 1672-dik táján Melczer János hevesi alispánhoz ment nőül) Pinczen is birtokot öröklött. Azonban benne a gágyi Báthory család is elenyészett.
Zermegh Schwandtnernél II. 410. – Valótlan tehát, mit Wagner Mss. LXX. ezen Miklósról megjegyzett, hogy Istvánfi szerint 1536-ban a Tiszába fúlt. Istvánfinál nem találtam róla emlitést. Zermegh pedig – mint tudjuk – egykorú iró.
Mocsáry Nógrád esmert. III. 70.
Prothoc. Cott. Neogr. anni 1652. pag. 18. 19.
I. Zsigmondnak leánya Zsuzsanna runyai Soldos Ferencznek, Kata Monaki Ferencznek volt neje. I. Gábor pedig carmelita szerzetes.
