MŰDÖDÉSE EGYÉB KÖZÖSSÉGEKBEN
MŰDÖDÉSE EGYÉB KÖZÖSSÉGEKBEN
Az előbbiekben külön foglalkoztunk Ilosvaynak a Természettudományi Társulatban betöltött szerepével, ez a társulat az akkori természettudósok életében jóval több volt egyszerű egyesületnél. Meg kell azonban emlékezni azokról az egyéb egyesületekről is, amelyekben ezt a kiváló szervezőt, a magyar természettudományoknak évtizedeken át vezető egyéniségét megtaláljuk. Az egyesületek teljes listáját összeállítani szinte lehetetlen.
Kezdjük el a legfontosabbakkal!
A Magyarhoni Földtani Társulat, a magyar természettudományi szakági egyesületek legrégibbje, 1883-tól kezdve tagjai között tudhatta Ilosvayt. 1885-ben örökítő tagként, 1889-től választmányi tagként a Társulat irányításában is részt vett. Amikor a vezetőségben levő ellentétek eloszlatására a választmány egyeztető bizottságot küldött ki, ő volt annak a vezetője.
Az ő irányítása alapján kezdték a vegyészek az ásványok és ásványvizek elemzési adatainak bemutatására a Földtani Társulat szaküléseit legalkalmasabb helynek tekinteni.
A Magyar Földrajzi Társaságban ugyancsak tiszteleti és választmányi tag volt.
A Magyar Chemikusok Egyesülete, amely 1907-ben alakult meg, megalakulásakor tiszteleti tagjává választotta Ilosvayt, halálakor pedig már díszelnökét gyászolta benne.
A Magyar Gyógyszerész Társulat – gondolva Ilosvay eredeti pályaválasztására – tiszteleti tagságával illette.
A Magyar Vegyészeti Gyárosok Egyesülete levelező tagjává választotta az anyagi kincsekkel kevésbé, szellemiekkel annál gazdagabban ellátott tudóst. Szaktudását rendszeresen igénybe is vették. A Chinoin igazgatóságának is tagja volt, ő ismertette az igazgatóságban a Zemplén Géza, Földi Zoltán és munkatársaik által végzett papaverin-kísérletek eredményeit.
Igen közel állott Ilosvay érdeklődéséhez az Országos Közegészségi Egyesület is, amely az egészségi felvilágosítást, az egészségi ismeretek oktatását és a higiéniai szervezést tűzte ki céljául. A méltán jónak érzett ügy szolgálatán Ilosvay szívesen áldozott sok időt.
A Közegészségi Egyesületnek a technikai szakosztályában dolgozott először mint a szakosztály elnöke. 1890-ben választmányi taggá, 1900-ban az egyesület másodelnökévé, 1903-ban pedig elnökévé választották.
Az elnöki székben 17 éven keresztül fejtett ki szervező és irányító tevékenységet. A közgyűléseken évente elmondott beszédei nagy lelkesedését és sokoldalúságát mutatják. Beszélt ezekben az iskolaorvosi rendszerről, az egészséges táplálkozásról, a szexuális felvilágosításról, a hamvasztásról, testnevelésről stb., stb.
Ennek az egyesületnek elnökeként kért szót 1911-ben a képviselőházban, amikor az a testi nevelés ügyéről tárgyalt. Kérte, hogy „a főiskoláknak, különösen a műegyetemnek sportgyakorlataira és testgyakorlataira a jövendőben egy állandó és az eddig élvezettnél sokkal nagyobb összeget” biztosítsanak.
Különösen az iskolaorvosok munkájának lehetőségét mozdította elő sokban Ilosvay. Ezt hálálta meg 1912-ben az Iskolaorvosok és Egészségtan-tanárok Szakbizottsága azzal, hogy tiszteletbeli tagukká választották.
Az ismeretterjesztés szenvedélyes szeretete folytán több más olyan egyesületben is tevékenykedett, amelyek feladatukul a „szabadművelés”-t tűzték maguk elé. Elnöke volt az Erzsébet Népakadémia Közművelődési Egyesületnek, alelnöke az Uránia Magyar Tudományos Egyesületnek és a Szabad Lyceum vezetésében is részt vállalt.
A Széchenyi Tudományos Társaságban, amely a trianoni Magyarország társadalmi erőit kívánta a tudományok művelésének támogatására mozgósítani, alapításától kezdve alelnökként tevékenykedett, s nem kizárólag elírás folytán olvassuk olykor a kortársak emlékezéseiben, hogy elnök lett volna: a munka dandárját itt is ő végezte.
Tevékenyen részt vett a Felsőoktatási Egyesületben is, előbb választmányi tagként, utóbb hosszú éveken keresztül mint alelnök. Tiszteleti tagja volt a Magyar Mérnök- és Építész-Egyletnek. A Tudományos Társulatok és Intézmények Országos Szövetségében a számvizsgáló bizottság elnöke volt.
Sok-sok más egyesületben fizetett hosszabb-rövidebb ideig tagdíjat, mutatják a hagyatékban a tagdíjnyugták.
Kinevezés alapján tagja volt az Állami Középiskolai és Tanítóképző-intézeti Tanárvízsgáló Bizottságnak, az Országos Közoktatási Tanácsnak és a Mérnöki Tanácsnak. Az Országos Ösztöndíjtanács elnöke is volt. Különösen nagy jelentőséget tulajdonított annak a megbízásának, hogy az Országos Természettudományi Tanácsnak elnökévé nevezték ki. A társulat céljairól, s arról a nagy öröméről, hogy – mint hitte – Magyarországon ezzel rendeződik a természettudományok ügye, két cikkben is beszámolt.
Több külföldi tudományos társulatnak is tagja volt, a világháború után a megszakadt kapcsolatokat csak a Német Kémiai Egyesülettel újította fel. Abban már 1895-ben megválasztották rendkívüli taggá.
A társadalmi munkában nem ismert határt, s minden egyesületben, tanácsban, bizottságban kitűnt pontosságával, önzetlenségével, széles látókörével.
