403.
LÁZÁR GYÖRGY – MK-NAK
[Szeged, 1910. január 9.]
Szeged szabad királyi város közönsége nevében, mely harminc év előtt a magáénak mondott és lelkes tanúja volt magasba törő pályád haladó kezdetének, ma – dicsőséged tetőpontján –, az egész ország ünneplése közt nem csökkent lelkesedéssel üdvözlünk, amidőn – hacsak egy napra is – újra a magunkénak mondhatunk.
Neved ismeri már az egész művelt világ, büszkesége vagy a hazának, de legnagyobb büszkeségünk vagy nekünk, akiket Magad tanítottál szeretni Tégedet, lelkesedni munkáidért, műveidért, s akiknek szeretete, ragaszkodása keltette új virradásra reményeidet, buzdított rajongani a szépért és újra lelkesedni érte.
Ha sokan örülnek is hát e napokban széles e hazában sikereidnek, sehol se lehet az bensőbb és szeretettől áthatottabb, mint Szegeden, második hazádban.
Sokan vagyunk még, akik melletted voltunk harminc év előtt és szellemed ragyogásában gyönyörködve közvetlen láttuk a hatást, amit megnyilatkozásaid közéletünkre gyakoroltak, amint hullámok, viharok ültek el, új eszmék születtek írásaid nyomán, és megtermékenyült munkakedvünk.
Szebb lett a város, mint volt, s abban érdemes rész illet Téged is.
De hogy az újonnan jöttek is tudják s a késő unokák se feledjék, ki voltál nekünk s ki vagy a hazának – »Dugonics Társaságunk« ajándékát, művészi kéz festette arcképedet múzeumunkba helyeztük el, és egyik szép utunkat Rólad neveztük el.
Üdvözlégy városunk nevében Mester, ki a halhatatlanok közé írtad be Neved, fogadd ünnepi hódolatunk.
Szegeden, 1910. évi január 9.
Szeged szabad királyi város törvényhatósági
bizottsága nevében dr. Lázár György polgármester