24.
MK ÉS MAUKS ILONA – BOBOK FERENCNEK
[Balassagyarmat, 1872. március 20]
Leveledben mindent írtál, csak azt nem: mint vagy. Humoros rugaszkodásaidat nemigen értettük. Egy sziráki szolgálóval beszéltünk ugyan sorsod felől, de az is csak annyit mondott, hogy nem tudja hogylétedet, – hogy odajöveteled elején udvaroltál neki, de hogy később kiütött a nyeregből a Bozó kocsisa.
Ne bolondságokat írj nekünk (mert azt teszünk magunk is magunknak), hanem gondold meg, hogy a klub elnökét és titkárát megöli a kíváncsiság afeletti kétségben, ki volt azon délceg férfiú, ki – contra opinione[m] mundi – olyan szépen tudakozódott felőlök. Ezt a raritást kitömetjük. Írd meg a nevét. De gyorsan, posta fordultával. Ha magát a fiatal embert küldöd is el: – nem lesz baj, szívesen fogadjuk. Azaz hogy én moso[m] a kezemet.
[A levélpapír második és harmadik lapján, Mauks Ilona írásával: ]
Önt ezennel kinevezem a KH [Kiházasító] Egylett [!]) ügynökének. A napokban az alap szabályokat is megküldöm, mit a jegyző megírt, kötelességül szabom önnek, tagokat az egylet javára szerezni.
A szécsenyi bálban én igen jól mulattam és Okolicsányi az igaz, hogy elég csinos i[fjú], de azért én ott valakit még csino[sabbnak] talaltam. Különben komisz farsa[ng……] … még csak szerelmes sem lettem. Kérem, hogy írja meg nek[em, hogy] kitől hallotta [hogy a far]sangon Nelkát csinosnak […]
Jöjjön fel már egyszer, mi már nem sokára Mohorára menünk ki lakni, de van reményünk, hogy télre megint csak visszavándorlunk a kedves Gyarmatra. Ha Nellikét meglátja, meg sem fogja ismerni, oly jól néz ki, már semmi baja, mérges, hogy Mohorára kell menni lakni.
Csentzigné[?] Pesten van.
A Balasa még most is létezik. [Más] semmi újságot sem tudok.
[1872.] márc. 20. B.gyarmat.
[A kipontozott részek elszakadtak.]