22. sz., január 28. A LEGESLEGUTOLSÓ SZÓ A JOUR-FIX ÜGYBEN
22. sz., január 28.
A LEGESLEGUTOLSÓ SZÓ A JOUR-FIX ÜGYBEN
A LEGESLEGUTOLSÓ SZÓ A JOUR-FIX ÜGYBEN
Mária több tinta és szóharc folyt e jelentéktelen ügyben, mint amennyit érdemel.
E bagatell egész a miniszterelnökig ment, ha nem is hivatalos alakban, s körbefutotta közigazgatási közegeinket mint a karikagyűrű.
Most ott fénylik a főkapitány ujjain. Neki lett igaza.
De lássuk a processzust.
Midőn a tanács is igazat adott a főkapitánynak, ekkor mi megapelláltuk a tánc ügyét a közigazgatási bizottsághoz, hátha úgy találja, hogy nekünk van igazunk.
A közigazgatási bizottság azonban talált ahelyett egy paragrafust, amely szerint ebben a dologban nem ő az illetékes, hanem a királyi biztosság, oda tette át az iratokat.
A királyi biztosság aztán talált egy másik paragrafust, amely szerint ebben a dologban nem ő az illetékes, hanem a közigazgatási bizottság.
(Mert a közigazgatási törvény olyan törvény, amelyben mindent megtalál az ember, amire szüksége van.)
A közigazgatási bizottság ekkor fogta magát, szemet hunyt a különféle paragrafusoknak, s öt ellenzéki szó ellenében helybenhagyta a főkapitány tánctiltó végzését.
Ez pedig ma délelőtt történt, s azzal be van az egész ügy fejezve. Mi nem kereskedünk tovább.
A főispán ugyan még ma is megapellálta adott jogánál fogva az ügyet.
A királyi biztosság tapintata és udvariassága pedig hidat mutatott, amelyen eredményhez juthassunk, s a főkapitány önálló végzését eltolja egy másik önálló végzés.
De mi nem lépünk rá erre a hídra: nekünk nem kellenek kivételes engedmények. Tiszteljük a felsőség rendelkezését: a tisztelet arra készt, hogy meg is tartsuk.
S én részemről igen sajnálom a főkapitány urat, aki ellen illo tempore, kissé kemény kifejezéseket használtam azon hitben, hogy ő jogtalanságot követ el.
De hogy ím, most annyi fórum és annyi okos ember azt találta, hogy ő jogosan tiltotta el a táncot, bizonyosan nekem kellett tévednem. Beismerem örömest.
Nem volt célunk Taschler úrral versengeni, s mikor már arra a térre indul az ügy, hogy arról van szó, ki az erősebb – visszavonulunk biztos győzelmi kilátásaink elől, s meghagyjuk őt a legerősebbnek!
Így örökítse meg a történelem.
