4. (68. sz., október 17.)
4. (68. sz., október 17.)
A »Gerolsteini nagyhercegnő« operett került ma színre zsúfolt ház előtt. Rá nem ösmertünk e kedves operettre, annyira élvezhetlenné tette azt részben a rossz rendezés, másrészt azon körülmény, hogy lényeges kihagyások történtek a szövegben, úgy hogy az operett meséje úgyszólván érthetlenné vált, de főleg elrontotta azt a közreműködők rossz játéka. Egyedüli kivétel Enyváry Sarolta, ki tulajdonképpen ma lépett föl először nagyobbszabású szerepben, mégpedig teljes sikerrel, melyet csak a személyzet összevágó játéka emelhetett volna nagyobbá, amint hogy megfordítva, a rossz játék valóban csökkentette azt.
Mindamellett is több ízben tapsolta a közönség. A kosztümre is különös, Szegeden még meglepő gondot fordított ma a tisztelt kisasszony, kiről bátran ki lehet mondani, hogy hangja, ha gyenge is, de szépen iskolázott s van tehetsége hozzá, ha bátorságát és némi szögletességét a gesztikulációban levetkőzi, hogy a szegedi közönség kedvencévé legyen a téli idény alatt. Még Mezey állt a kritika határvonalán belül. Rónaszékynét szerepe lenyűgözve tartotta. Egyébben nem leli magyarázatát, hogy egészen elveszett ma.
A díszletek igen csinosak, s Aradit méltán illeti dicséret, hogy az emelkedettebb igényeket e tekintetben számba vette.
