20. sz., május 15. A MÉLTÓSÁGOS FŐRENDEK ÉS A BÍRÓSÁGOK LÉTSZÁMÁNAK LESZÁLLÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNYJAVASLATNAK MULATSÁGOS HISTÓRIÁJA
20. sz., május 15.
A MÉLTÓSÁGOS FŐRENDEK ÉS A BÍRÓSÁGOK LÉTSZÁMÁNAK LESZÁLLÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNYJAVASLATNAK MULATSÁGOS HISTÓRIÁJA
A MÉLTÓSÁGOS FŐRENDEK ÉS A BÍRÓSÁGOK LÉTSZÁMÁNAK LESZÁLLÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNYJAVASLATNAK MULATSÁGOS HISTÓRIÁJA
Első eset 1867 óta parlamentáris életünkben, hogy a főrendiház ellenzéket képezett volna szemben a kormánnyal. Május 5-én azonban a méltsás főrendek a bíróságok létszámának leszállításáról szóló törvényjavaslatot, mely a képviselőház által már el lett fogadva, a f. hó 5-én tartott ülésökben elvetették.
Mely határozat azonban aligha marad sokáig érvényben; felhívatván ugyanis a kormány kortesei, a főispánok, az ügy még egyszer fog tárgyalás alá jönni, mikor is valószínű, hogy az ellenzékies szellemű méltsás urak leszavaztatnak. A képviselőház f. hó 10-én tartott ülésében Perczel Béla igazságügyminiszter indítványára elhatározta, hogy újból átküldi a javaslatot a főrendeknek szíves hozzájárulás végett.
Különben, mint halljuk, a főrendek el vannak készülve, hogy egypár öreg ágyút megint elsütnek Sennyey dicsőségére a kormány ellen. Nagy erőmegfeszítés lesz. Ahány ócska ősi kacagány és fringia van, mindenikhez kötnek egy grófot a legközelebbi ülésre, s bizony megeshetik, hogy másodszor is visszavetik a javaslatot.
Ez esetben azonban elvárjuk a kormánytól s biztosan föl is tételezhetjük Tisza vas erejéről, hogy a főrendiházat – melynek ma már úgy sincs komoly értelme – egészen mellőzve, annak hozzájárulása nélkül terjeszti őfelsége szentesítése alá a bíróságok leszállításáról szóló törvényt, mely első valamirevaló lépés a főrendiház által annyi sokszor hangoztatott megtakarítások felé.
