14. sz., április 2. HETI SZEMLE
14. sz., április 2.
HETI SZEMLE
HETI SZEMLE
Őfelsége olaszországi útja magaslik ki a hét eseményei közül. A két uralkodó találkozása »fölér egy májusi esővel«, mint a magyar gazdaember mondaná, mert az áldásos béke egyik megerősítő kapcsa.
A húsvéti ünnepek alatt a politika mezeje is szünetelt, mert az európai országgyűlések is szüneteltek: alig van valami feljegyezni való, hacsak Bismarcknak fejedelemmé leendő kinevezését nem vesszük olyan eseménynek, mely ha nem bír is felette fontos következményekkel, de annyiban mégis érdekes, amennyiben Bismarck az egész világnak »ismerős embere«, kinek sorsa úgyszólván mindenkit érdekel.
Idehaza megvagyunk csendesen. Képviselőink egy része (az a része, amelyik nem szokott mindig otthon lenni) arra használta az ünnepet, hogy választói körében megjelenve azokat a helyzetről felvilágosítsa, ezáltal tisztázva a közvéleményt, mely csekély kivétellel mindenütt a kormány mellett nyilatkozik.
Fuldában nagy püspöki tanácskozás lesz. A porosz papi javadalmazási törvény ellen fognak nagy dikciókat tartani a főtisztelendőségek. Határozatot is fognak hozni ellene alkalmasint, – de arra nem hederít senki. Ha Bismarck rájok tette egyszer vaskezét, azt el nem mozdítják onnan orációkkal, s az egész tanácskozás olyan természetű lesz, mint mikor a magyar szélsőbaloldal »Franciaország földarabolásának meggátlásáról« akart tanácskozni akkor, midőn »vallásos« Vilmos hadai Párizs alatt tomboltak 1870-ben.
Ha kedves észjárású szélsőbaloldalunk azon időben akaratához képest azt találta volna határozni, hogy Franciaország földarabolása meggátlandó, – kíváncsi vagyok, miként szerzett volna határozatának érvényt, hacsak nem küldi Franciaország segítségére azt az egyetlen ágyút, amit a múzeumban mutogatnak. A fuldai püspöki tanácskozás sem fog nagyobb port felverni!
