IX.
IX.
Thurzó György nádor halála. – Thurzó Imre. – Rimay a Thurzó Imre szolgálatába lép 1617-ben. – Szerződése. – Útja. – Mária leánya. – Thurzó Imre keresztapasága. – A reformáczió százados ünnepe. – Országgyűlés 1618-ban. – Rimay az országgyűlésen. – Hazatérése. – Thurzó Imre házassága.
Közben Thurzó György nádor is 1616. deczember 24-én meghalt Bicsén 49 éves korában s ugyanott temették el nagy szertartással 1617. február 17-én, honnan holttestét csak nehány év mulva vitték át Árvavárba. Ezen a temetésen Rimay a processiót rendezők közt volt s ennél fogva ebből az alkalomból már megelőzőleg pár hetet töltött Bicsén, valószínüleg ifju nejével együtt.*
A szertartást és Rimay szerepét l. Századok. 1876., 427. l.
Thurzónak két lányán kívül egyetlen fia maradt, Imre, a ki ekkor 19-ik évében járt. Kitűnő ifju volt, majdnem egy évet 1615/16-ban a wittembergi egyetemen töltött s mint ennek igazgatója, fényes életmódjával s koraérettségével egyaránt hírnevet szerzett.
62. THURZÓ IMRE REKTORI ALÁIRÁSA.*
Thurzó Imre rektori aláírása (126. l.) Wittenberg 1615. 12-én kelt Thurzó Györgyhöz czímzett leveléről, az árvai vár levéltárában. Olv. Comes Emericus Thuvzo pro tempore Rector (etcet)era.
Itt, Bicsén, a temetés után történt, hogy az ifju Imre, anyjával, Czobor Erzsébettel egyetértve, rábeszélte Rimayt, hogy mint Csúty Gáspár «főudvar-gondviselő és kapitány» után rangban első főszolga, lépjen az ő szolgálatába. Február 22-én kelt az az írás, melynek értelmében «nemzetes és vitézlő Rimay János uram» ily feltétellel lépett szolgálatba, hogy mikor Thurzó Imre kívánja, a saját lován és kocsiján kíséretében lesz s ezért kap ötödfélszáz frt. fizetést, melyet részletekben fizetnek ki neki, továbbá joga van a főasztalnál ülni és egy inast tartani. Szolgálati éve kezdődött 1617. február 21-én.*
Államiratai. 207. l. – V. 8. Kubinyi Miklós: IV. 1888. Thurzó Imre: Törtére. Életrajzok.
Ennek a szerződésnek következménye lett, hogy Csútyval és Rimayval egyetértve, Imre ugyane napról, a nádor betegsége miatt némileg megbomlott udvari rend fentartásárá és biztosítására, szabályzatot (Instructio) adott és hirdetett ki, mely az ő széleskörű udvartartásában megszabja mindenkinek szolgálata természetét és viszonyait. Ebből látjuk, hogy minő volt ott Rimay szerepe. Ő nem volt állandóan ura mellett, hanem csak mikor a szükség kívánta. Tanácsadója, mentora és a főbb dolgokban titkára volt, mint az udvari és politikai viszonyokban jártas, mint főképen nagy tanultságú ember. Így tehát az ő szerepe az atyai baráté volt s ebben az állásban megmaradt Thurzó Imre 1621. október 19-én bekövetkezett kora haláláig.
63. CSÚTHY GÁSPÁR NÉVALÁIRÁSA.*
Csúthy Gáspár névaláírása (127. l.) 1625, nov. 18-án lelt leveléről. Olv. Csuti Gaspar manu p(yo)pria.
Kétségtelen, hogy ennek, abban az időben jövedelmező állásnak elvállalására, Rimayt az ösztönözte, hogy csak imént házasodván meg, vagyoni helyzetén kívánt javítani. Ezóta megint mint tevékenyen működő közéleti férfiut ismerjük.
64. LIETAVA VÁRA.*
Lietava várát (128. l.) eredeti helyszíni felvétel alapján Dörre Tivadar rajzolta.
Egyelőre most Thurzó Imre mellett maradt. Elkísérte őt jószágaiba, a hol az ifju szigorú rendet csinált. Előbb Lietavára, aztán Árva-várába mentek. Részt vett abban, a mint az ifju, a ki Árvamegye örökös főispánja volt, a pórnép panaszait meghallgatta. Részt vett ugyanott 1617. márczius 15-én az ifjú főispán ünnepélyes székfoglalásán. Majd újra Bicsén volt pár hétig, segítve urának a nádortól maradt hivatalos iratok átvizsgálásában és átadásában s a nádor végrendelete kihirdetésében április 26-án.
Ezután hazatért Alsó-Sztregovára s mivel ura elhalasztotta a nyárra tervezett árvai útját, ő is csak augusztus végére ment Árva-várába, honnan Imre szeptember 11-én nagyanyjának, Prényi Borbálának látogatására Nagyidára s aztán Tokajba utazott, hogy ott levő birtokait megtekintse. Erre az útjára Rimay nem kísérte el, mert éppen ebben az időben született egy leánykája, Mária s e miatt haza sietett. Azonban mikor Thurzó Imre visszatért, maga látogatta meg Rimayt. E látogatás oka az volt, hogy Rimay még Árvában megkérte őt keresztapának. Október 8-án ért Thurzó Imre Rimayhoz, megkeresztelték a kis leányt s 9-én tovább ment, de beírta naptárába a szíves és nyájas fogadtatást, melyben atyai barátja részesítette.
Nem sokkal azután, hogy november 9-én (1617) Thurzó Imre Bicsére visszatért, ünnepelték meg a hazai protestánsok november 11-ikén Bicsén a reformáczió százados ünnepét, melyet Luther emlékére Márton napján tartottak. Ennek az ifju Thurzó annál nagyobb fényt adott, mert ez az ünnep éppen az ellenreformáczió legtevékenyebb idejére esett, midőn nem sokkal előbb Pázmány Péter és Forgách Zsigmond személyesen igyekeztek ugyanott a már beteg nádort áttéríteni s maga az ifju is Naprághi Demeter kalocsai érsektől levélbeli felszólítást kapott arra, hogy legyen katholikus. Ámde az ifju csak annál hevesebben ragaszkodott ágostai hitvallásához, mire nézve atyja külön intésekkel is ellátta volt.
65. BICSE.*
Bicse (129. l. ) szintén Dörre Tivadar rajza.
Ez az ünnep, melyet Rimay otthon ült meg, országos feltünést s bizonyos aggodalmakat ébresztett az udvari körökben is; mert éppen ebben az időben adta ki II. Mátyás az országgyűlésre a meghivót Pozsonyba, deczember 13-ikára, melynek főczélja II. Ferdinánd megválasztatása, megkoronáztatása és a nádorválasztás volt. Erre az országgyűlésre természetesen Rimay is készült s a fiatal Thurzó pedig teljes fénynyel kívánt rajta fellépni. Ebben az időben Rimay az özvegy nádorné meghagyásából Hont- és Nográdmegyékben abban is működött, hogy a követek kapjanak külön utasítást az elhalt nádor elmaradt fizetésének kiutalványozására, melyet az özvegy és fia az udvartól s a szepesi kamarától hiában sürgetett.*
Kubinyi: Thurzó Imre. 41. l.
Az országgyűlést a király betegsége, valósággal pedig különböző előkészületek miatt, csak 1618 márczius 18-án nyitotta meg Ferdinánd főherczeg. Egészen július 1-jéig tartott s rajta a rendek 77 t.-czikket hoztak. Jelen volt az országgyűlésen Thurzó, Imre, anyjával, Czobor Erzsébettel és Rimay János is. Rájok nézve mint magánügy kiemelendő a nádornál maradt hivatalos iratok átadása (75. t.-cz.) és az a megtiszteltetés, hogy a fiatal Thurzó Imre úgy a felső, mint a dunáninneni és túli részek királyi tábláihoz bírónak választatott. (64. t.-cz.)
Rimay egyébaránt csak az országgyűlés első felén maradt Pozsonyban. Ott volt tehát, midőn május 16-án II. Ferdinándot királylyá s a katolikussá lett Forgách Zsigmondot nádorrá választották. Ott volt akkor is, midőn híre terjedt a csehek május 23-iki erőszakos fellépésének, melylyel megkezdték azt a vallásháborut, mely aztán harmincz évig tartott. Történt ez éppen azon a napon, melyen az országgyűlésen a protestánsok és katolikusok kölcsönösen megsemmisítették a vallási sérelmeket és napirendről levették őket, a mi már mutatja a katholikusok túlnyomó helyzetét s a megváltozott vallási viszonyokat. Éppen azon a napon tudták meg Pozsonyban a prágai események hírét, melyen Pázmány Péternél nagy lakoma volt, mely alkalommal magát Thurzó Imrét érte az a kitüntetés, hogy II. Ferdinándnak a kézmosó vizet nyujthatta. A nagy lakoma közepett jött meg a prágai hír. «Mintha halálfőt dobtak volna a gyülekezetbe. Csend váltotta fel a zajos vidámságot s hamar véget ért a lakoma.»*
Államiratai. 208. l.
66. NYÁRI KRISZTINA.*
Nyári Krisztina arczképe (131. l.) fényképfelvétel a Fraknó várában őrzött eredeti olajfestményről.
A prágai eseményeknek ugyan tagadhatatlan jó hatása volt az országgyűlés eredményes és egészben kedvező lefolyására; de a figyelmes szemlélő nem tévedhetett annak előrelátásában, hogy a reactio győzelme felé haladnak a viszonyok és hogy a vallásos ügyekben nagyobb türelmetlenség fog következni.
Ezzel tisztában volt Rimay is, a ki egyszerre, minden búcsu nélkül, «véletlenül» odahagyta Pozsonyt s haza sietett Korponára, a hol ebben az időben lakott s csak onnan írta meg Thurzónak, hogy vendégei érkezte miatt sietett haza. Erre írta neki tréfásan augusztus 3-án Czobor Erzsébet, hogy megértette ugyan hazamenetele okát, de «itélhetnénk – mond – azt is magunkban, hogy oly fáradhatatlan menéssel sietett haza menni kegyelmed, hogy netalántán a kegyelmed szerelmes házastársa és kedves kis leánykája vonták a kegyelmed szívét magokhoz, azoknak kedvekért és látásokért, nem annyira a vendégekért sietett».*
Államiratai. 218. l.
Azonban nem sok ideig ülhetett Rimay otthon. Ura, az ifju Thurzó, ez év (1618) novemberében akarta megülni esküvőjét Nyáry Krisztinával s míg egyrészről a nógrádi főnemesek részére egy csomó meghivólevelet küldött Rimaynak szétküldés végett, másrészről október 24-ikére Bicsére rendelte, hogy részt vegyen a lakodalmon és a rendezésben segítsen.
67. TOKAJ*
Tokaj (133. l.) a Történelmi Képcsarnokban őrzött eredeti metszetről készült.
November 1-én indult el nejével Rimay Bicséről, november 15-én volt a fényes esküvő Helmeczen. Onnan Tokajra s három nap mulva a násznép nagyobb része újra Bicsére tért vissza, hová november 28-án érkezvén meg, még egy egész hónapig tartott a lakomázás és mulatozás. Így tölt el az 1618-ik év Rimay életében.
