II.
II.
Pázmány nemcsak az egyházi rend jelöltjeinek, de a világi pályákra készülő ifjaknak neveléséről is buzgón gondoskodott. A szegényebb sorsú nemesek fiai számára Nagyszombatban nevelőintézetet állított föl. Ellátására az érseki jövedelmekből évenkini 5000 forintot ajánlott meg. Alapítólevelében az intézet föladatát akképen írja körül, hogy «a haza támaszaivá és díszeivé» képezze ki növendékeit, kik az élvezett előnyök fejében csak azt a kötelezettséget vállalják el, hogy «hazájuknak és nemzetüknek híven fognak szolgálni».* Az intézet csakhamar annyira népszerűvé lett, hogy protestáns nemesek is küldötték oda gyermekeiket, kik közül többeket előljáróik, a jezsuita atyák, a kath. egyháznak megnyertek.*
Az 1624 augusztus 20-ikán kelt alapító-oklevél MILLERnél. 1. 61.
PÁZMÁNY 1628 február 4-iki emlékirata, a prímási levéltárban.
Ugyancsak Nagyszombatban egy másik intézet a nemnemes osztályok gyermekeit fogadta be.*
A nagyszombati jezsuita-collégium évkönyve 1624-re.
Miként nevelő intézeteinek vezetését, úgy a gymnasiumoknak tanerőkkel ellátását egészen a Jézus-társaságra bízta Pázmány, «mivel – úgy mond egyik alapító levelében – Isten különös malasztjával megáldva, az ifjuság nevelése körül leghűségesebben fáradozik». A nagyszombati collegium volt a rend főszékhelye. Itt az iskola hat osztályból állott, és nagy látogatottságnak örvendett. 1626-ban a tanulók száma megközelítette az ezeret; köztük nagy számban találkoztak protestáns szülők gyermekei. Pázmány érdeklődését és bőkezűségét folytonosan éreztette az intézettel.*
A nagyszombati collégium évkönyvei, jelenleg is a nagyszombati jezsuiták birtokában.
Egészen Pázmány áldozatkészsége létesítette az ország akkori fővárosában, Pozsonyban, a jezsuiták collegiumját, melynek alapítványa gyanánt 1626-ban ötvenezer forintot tett le, és ezen kívül a kamarának szintén ötvenezer frtnyi tartozásából a collegiumnak 30000 forintnyi évi járadékot biztosított. A jezsuiták, 1627 végén, két osztálylyal kezdették meg működésöket; de négy évvel utóbb már az ötödik, a rhetorikai, is megnyílt. Csakhamar szűknek bizonyult a régi ház; 1628-ban tette le Pázmány az újnak alapkövét; de csak 1635-ben állott készen a négy szárnyból álló kétemeletes díszes épület, mely ma a jogakadémiát fogadja be, és kapuja fölött Pázmány czímerét viseli.*
A pozsonyi collégium évkönyve a budapesti egyetemi könyvtárban.
A Jézus-társaság tagjainak tevékenysége nem szorítkozott az iskolára. A papi hivatás egész körét fölkarolták. Folytonos összeköttetésben, szivélyes viszonyban állottak az ország főpapjaival, kath. főuraival és úrnőivel. Lelki vezéreik voltak, és ellenreformátori tevékenységükben tanácsosaik, eszközeik. Gyakran látogatták őket és fogadták látogatásaikat. Valahányszor tanítványaik által szinielőadásokat rendeztettek, vagy rendjök alapítójának ünnepét ülték, és más alkalmakkor is, a magyar aristokratia legelőkelőbb férfi és nő tagjai megjelentek collegiumukban és nem vonakodtak ebédeiken vagy estélyeiken részt venni.
A jezsuiták hatni kívántak a világra, s e miatt nem zárkoztak el attól. Jól tudván, hogy a főrangúak csekély száma vezeti az alsóbb rétegek tömegeit, amazok megnyerésére helyezték törekvésök súlypontját.
Hatásuk a hívekre mérhetlen volt. Az ajtatoskodók a nap minden óráiban megtöltötték templomaikat. Egyházi beszédeik és hitelemző előadásaik szokatlan vonzerőt gyakoroltak. Gyóntatószékeik a főbb ünnepeken valóságos ostromnak voltak kitéve. Nagyszombatban az 1623-diki farsang végső napjaiban ezernél többet, husvétkor mintegy kétezeret gyóntattak meg. A nép köréből száműzték a babonás szokásokat; az amuleteket szentelt viaszképekkel helyettesítették. Kibékítették a viszálykodókat. A betegek szenvedéseit, a foglyok nyomorát, a halálra ítélt gonosztevők rettegéseit a vallás vigaszaival enyhítették. A sebesült harczosok ápolására és a török fogságban epedő magyarok kiszabadítására alamizsnát gyüjtögettek.
34. A JEZSUITÁK COLLEGIUMA POZSONYBAN.
35 A JEZSUITÁK POZSONYI COLLEGIUMÁNAK KAPUJA.
A térítés művében nagy eredményeket tudtak felmutatni. A nagyszombati atyák 1623–1625 között 445, 1629 s a következő évben 313 protestánst vezettek a kath. egyházba. Soraikból számos előkelő személyt emelhetni ki: Thurzó Ádámot és Mihályt, Esterházi Miklós második nejét, Thurzó Szaniszló nádor özvegyét, Illésházy nádor egyik leányát, egy superintendenst és két prédikátort. A térítők apostoli buzgalmuk ezen sikereiben része volt a Pázmány tevékenysége nyomaiban uralomra emelkedő azon meggyőződésnek is, hogy a kath. egyház a nemzeti érdekkel nem áll ellentétben, sőt azoknak, az ország fölszabadítására a Habsburg-ház által kilátást nyújtva, oltalmat igér.
A hívek bizalmának, melyet a jezsuiták iránt tanusitottak, mértékeül szolgálhatnak a gazdag adományok, melyekkel a nagyszombati collegium elhalmoztatott; azok 1622 és a következő évben mintegy 26,000 forintnyi összeget képviseltek, melyhez Thurzó grófnő 1200 aranynyal járult. Nagy Mihályné, szegény tanulók tartására, 9000 forintot adott az atyáknak.
Pázmány kiváló jóakaratot bizonyított az atyák iránt. Gyakran megjelent templomuk és házukban; nem egyszer asztalukat is megtisztelte jelenlétével. Viszont ők is fölhasználtak minden alkalmat, hogy ragaszkodásukat és hódolatukat kitüntessék. Többször tiszteletére növendékeik által rendezett ünnepélyes előadásokkal lepték meg.
Buzgó kath. főurak pártfogása mellett az ország minden részébe jezsuita-missiók küldettek ki. Ilyenek létesültek Túróczban, Szent-Kereszten, Bicsén, Ujvárban, Kismartonban, Nógrádban, Léván, Homonnán, Komáromban; továbbá Forgách Miklós, Erdődy Zsuzsanna, Rákóczy Pál birtokain stb. Több rendtag behatott a török hódoltság területére, hol megjelenésök az elhagyatott katholikusok között sokszorosan áldásos volt. Budán, Esztergomban és Egerben mintegy 300 keresztényt sikerült kiszabadítaniok a török fogságból, még többet a bűn és tévely bilincseiből. Működésök mindenütt oda irányúlt, hogy a katholikusokat a hitben és jó erkölcsökben megerősítsék, a protestánsokat megnyerjék. Térítői munkásságuk eredményeit nem lehet pontosan kiszámítani. A nagyszombati évkönyvekben csak hézagos adatokkal találkozunk; ezeknek összevetéséből kitünik, hogy a missiókban működő atyák az 1622–1631 évkörben ezerkétszáznál sokkal többet nyertek meg vallásuknak.*
A nagyszombati collégium évkönyvei. És KAZY: Hist. Univ. Tyrn. 225–59.
Azon természetes előszeretet, melyet Pázmány a Jézustársaság iránt tanusított, nem zárta ki azt, hogy teljesen méltányolja a sz. Ferencz rend hasznos tevékenységét. Szegedi, gyöngyösi és szécsényi zárdáikból a török hódoltságban lakó katholikusok lelki szükségleteiről gondoskodtak; Erdélyben is nagy érdemeket szereztek a katholicizmus föntartása körül. Nagyszombatban, Pozsonyban és Győrött szintén jó szolgálatokat tettek, s a lelkészkedő papság hiányát pótolták.
Pázmány elismerését a rend érdemei iránt azzal mutatta ki, hogy annak Ujvárban kolostort alapított, « előmozdítni óhajtván – miként alapító okmányában írja – Isten dicsőségét és a kath. vallás terjesztését, úgyszintén indíttatva a különös tisztelet által, melylyel szent Ferencz iránt viseltetik, kinek ünnepén látott először napvilágot», és remélvén, hogy «szent Ferencz érdemei és közbenjárása által a kolostor lakóinak imádságai hathatós segélyben fogják az újvári véghelyet részesíteni» A kolostor és templom építését 1626-ban kezdette meg s maga vezette. Berendezését is saját költségén eszközölte.* A templomot 1631 május 24-én szentelte föl, mikor a szerzetesek ünnepélyesen bevonultak új lakukba.*
Erre nézve több utasítás, melyet az újvári tiszthez intézett, a prímási levt. Az isteni tisztelethez szükséges könyvekről, melyeket 60 talléron Velenczében vásárolt, említést tesz a bécsi rectorhoz 1631 június 29-én kelt levelében. Eredetije PRAY gyűjteményében.
Az alapító oklevél PODHRACZKYnál. 65. l.
A nagyszombati kolostor is részesült bőkezűségében. Mivel a templom és konvent épületei igen rossz karban voltak s miután helyreállítani az atyák éveken át elmulasztották, 1633-ban összeomlással fenyegetődztek, Pázmány a kolostort lerontatá és alapjából megkezdé újra építtetni, oly mérvekben, hogy hatvan szerzetes befogadására alkalmas legyen. Az építés több évet vett igénybe.
A templomot is restauráltatta. A költségek mintegy 30,000 forintra mentek.* Itt volt a rendnek hittudományi és bölcsészeti tanfolyama. A növendékek nyilványos disputatiókat is szoktak tartani.*
Ezen építkezésről a nagyszombati jezsuiták 1636-ban Rómába küldött évi jelentésükben emlékeznek és megjegyzik, hogy az és a pozsonyi klarissák kolostora 1636-ig 60 ezernél többet vett igénybe. Dobronoki naplójából kitünik, hogy az építkezés még 1636-ban is folyt.
Dobronoki naplójából. 1656 márczius 19, május 1.
A nőnevelés ügye sem kerülte el Pázmány figyelmét. E végett Olaszországból zárdaszűzeket szándékozott Pozsonyban megtelepíteni. 1628 elején érintkezésbe helyezte magát főnöknőjükkel, ki négy társnő – az egyik angol, a másik olasz, egy harmadik német származású volt – kiséretében márczius 14-dikén megjelent a számukra Pázmány által berendezett új zárdában.
36. A CLARISSÁK POZSONYI KOLOSTORA.
A pozsonyi klarisszák Pázmány kiváló gondoskodásának tárgyát képezte. A zárda épület igen megrongálva és már-már lakhatatlan lévén, Pázmány vállalkozott újjáépítésére.
