II.
II.
Pázmány Péter születési helye a XIV. századtól kezdve az ország legjelentékenyebb városaihoz tartozott, a mit földrajzi fekvésének előnyei és a természet kedvezései mellett, a szent László alkotása iránt kiváló kegyeletet tanúsító uralkodók pártfogásának és a főpapok culturai hatásának köszönhetett.
A mohácsi vészt követő időkben, míg az egész országra, a török támadások és polgári háborúk nyomaiban, a hanyatlás korszaka következett be, Várad. kivételes virágzásnak örvendett. Gyakran és hosszasan tartotta falai között udvarát János király. 1556 óta az Erdélyhez csatlakozott Tiszán-túli részek fővárosává lett, melynek vára, Temesvár eleste után, a keleti országrész védbástyáját képezte. Főkapitányai, kik egyszersmind Biharmegye főispáni tisztét is viselték, az ország legkiválóbb főurainak sorából kerültek ki: ketten, Báthori István és Kristóf, a fejedelmi székre emelkedtek.
Báthori Kristóf 1580-ik évi kiváltságlevelében hangsúlyozza, hogy Magyarországon alig létezik város, mely fekvésének szépsége, egyházi emlékeinek nevezetessége, lakóinak a béke és háború idején tett szolgálatai tekintetében Váradot fölümúlná. Kiemeli, hogy a lakók száma folytonosan szaporodik; a polgárok nem egyedül iparral és kereskedéssel foglalkoznak, mint más helyeken: előszeretettel szentelik magukat a fegyveres szolgálatnak, és a harczmezőn is vitéz tettekkel jeleskednek; a miért eddig példátlanúl álló kitüntetésben részesíti őket: mindnyájokat nemesi rangra emeli és czímerrel adományozza meg.*
Az 1580 márczius 10-dikén kelt oklevél, KERESZTURI-nál – Descriptio Episcopatus Magno-Varadiensis. II. 221–8.
3. NAGYVÁRADI ÉPÜLETRÉSZ IZABELLA PALOTÁJÁRÓL.
Egy németországi utazó, ki a század végén Váradot meglátogatta, «földi paradicsom»-nak magasztalja azt.*
Az 1590-ik évi följegyzés MARCZALI-nál. Regesták külföldi levéltárakból. Történelmi Tár. 1878. évfolyam. 907.
De a város ugyanekkor nagy átalakuláson ment keresztül. A mint János-Zsigmond birtokába került: a protestantismus jutott benne uralomra. A püspökség és káptalan, a szerzetes-rendek és kath. lelkészek egymásután elköltöztek, be sem várva az 1566-diki tordai országgyűlés végzését, mely megállapítá, hogy «afféle egyházi renden való személyek, kik az pápai tudományhoz és emberi szerzéshez ragaszkodnak és abból megtérni nem akarnák, az ő felsége birodalmából mindenünnen kiigazíttassanak».
Várad a reformátió mozgalmainak egyik gyúpontja, zsinatok és vallási vitatkozások színhelyévé lesz. Hírneves, tudós férfiak foglalták el a lelkészi és tanítói állomásokat; élénk irodalmi munkásságot fejtettek ki, nyomdát állítottak föl, virágzó gymnásiumot létesítettek.
Biharmegye nemességének és Várad lakóinak túlnyomó többsége elpártolt a kath. egyháztól és Kálvin tanaihoz csatlakozott. Pázmány Miklóst és nejét is magával sodorta a hatalmas áradat. Fiokat szintén az új hitvallás szellemében nevelték.*
Az 1616 november 16-dikán kelt pápai bulla, mely esztergomi érsekké nevezi ki, említi, hogy protestáns szülöktől származott, és protestáns vallásban neveltetett. KATONA Historia Critica. XXIX. 655.
Pázmány Péter iskolai tanulmányait szülővárosának protestáns gymnásiumában kezdette meg, mely a debreczeni és sárospataki iskolákkal egyenlő magas színvonalon állott,* és KASSAI ZSIGMOND DÁVID-ban jeles tanítót bírt, ki Wittembergből nemcsak hittudományi, de magasabb classikai képzettséget is hozott magával.*
SZÁNTÓ István jezsuita atya mondja ezt 1600-ik évben készült egyik emlékiratában.
Mint wittenbergi tanuló 1577-ben latin elegiát nyomatott ki.
Vezetése alatt a rendkívüli tehetségekkel megáldott gyermek gyors és feltünő előmenetelt tett, dísze lehetett az iskolának. De míg sikerült megvetnie tanítványa szellemében a klassikai műveltség és a tudomány szeretetének szilárd alapjait; sem az ő oktatásai, sem felekezete lelkészeinek szónoklatai nem valának képesek benne vallása iránt benső ragaszkodást ébreszteni.
Az iskola és a templom hatását a család körében ellenkező befolyások gyengítették és ellensúlyozták. Anyját ugyanis korán elvesztvén, mintegy tíz esztendős volt, mikor atyja katholika hölgygyel második házasságra lépett.* Nőül vette TOLDI BORBÁLÁ-t, kinek a hősmondavarázsával környezett családja Biharmegye birtokosai között előkelő helyet foglalt el,* és egész Erdélyben s a Tiszán túl, a somlyai Báthoriakon kívül, az egyetlen főrangú család volt, mely összes tagjaival a vallás-újítás mozgalmai között a katholika egyházhoz állhatatosan hű maradt. A Toldiak vallásos buzgalmukról ismeretesek valának, és egyházuk érdekében nyílt határozottsággal léptek föl.*
Ugyanis öcscse György 1582-ben már a mostoha anyától született.
NAGY Iván. VI. 159.
Szántó István jezsuita atya, kiről alább fogok szólani, 1600-ban emlékiratot szerkesztett a protestantismus elterjedéséről Magyarországban és Erdélyben. Egyebek között így , ír: «Ex Magnatibus hi pauci manserunt constantes: Stephanus et Christophorus Bathori cum sua familia, Stephanus et Albertus Tholdi cum sua familia, Christophorus Kereszturi, Michael Thelegdi , Dionysius Makai, Martinus Lileratus, et Zekuli fere omnes». HEVENESI kéziratai IX. kötetében.) 1598-ban a váradi katholikusok Báthori Zsigmondhoz küldöttséget bocsátván, ennek tagjai valának: az erdélyi püspök, Tholdi István és Keresztúri Kristóf. Szamosközi. II. 84.
Az a tény, hogy Biharmegye protestáns alispánjának választása katholikus nőre esett és ezzel kitette magát papjai neheztelésének, sejtetni engedi, hogy nem tartozott felekezete lelkesebb hiveihez, és arra utal, hogy erre mély vonzalom birta, mely a családi tűzhelynél, nejének fölényt biztositott.
