I.
I.
2. NAGY–VÁRAD.
Pázmány Péter származása. Ősei. Szülei. Születése. Várad jelentősége, Pázmány Péter mostoha anyja. Szántó István jezsuita atya működése Váradon. Polemiái. Pázmány Péter megtérése. A születési hely befolyása szellemi fejlődésére. – Pázmány a kolosvári collegiumban. Belépése a jezsuita-rendbe. – Tanulmányai Bécsben és Rómában. Bellarmin befolyása. A kor-események hatása.
A MAGYAR nemzet életének azon válságos napjaiban, mikor a honfoglalás dicsőségteljes bevégzésével, európai fönmaradásának biztosítékait készült megalapítani: ősi hitét és ázsiai szervezetét a nyugati kereszténység vallási és állami intézményeivel fölcserélni; az átalakulás nagy munkájában Gejza fejedelmet és szent István királyt külföldről bevándorolt számos előkelő férfiú támogatta.
Ezek soraiban kiváló helyet foglalnak el HUNT és PÁZMÁN testvérek, kik vitéz fegyveresek élén Svábországból a Szentföldre indúltak; de Gejza kérelmére megtelepedtek Magyarországban, a merre útjok átvezette. Csakhamar jelentékeny szolgálatot tehettek új hazájoknak. Szent István fejedelemsége kezdetén, vezérei voltak a seregnek, mely a pártütő Koppány törzsfőt diadalmas hadjáratban legyőzte.
Jutalmúl terjedelmes birtokokat nyertek a Garam és Ipoly partjain; majd utódaik az ország egyéb vidékein is bőségesén részesültek királyi adományokban. Nevezetes családok származtak le tőlök; egyebek között a Forgáchok, Kubinyiak, Pázmányok.*
IPOLYI Arnold. Okmánytani Érdekességek. Századok. I. 129.
Az általok betöltött dicső hívatás, mintegy örökségkép szállott át egyik késő unokájokra. Pázmány Péter bíbornoknak volt föntartva, hogy a szó és a toll hatalmával a megrendített kath. egyház és a hanyatlásnak indúlt tudományos műveltség restauratoravá legyen Magyarországon, melyet ősei hatszáz év előtt fegyverökkel a keresztény civilisatio csarnokaiba segítettek vezetni.
A PÁZMÁNY-családdal legelsőbben a XIII. század elején Biharmegyében találkozunk, hol a Sebes-Kőrös folyó mentén, a család nevét viselő, most már nem létező, népes helység körül terültek el birtokai.* Ezeket a XIV. század elején tetemesen gyarapította PÁZMÁNY ISTVÁN, Róbert Károly udvarnoka, kit uralkodója, Inert lovagi párviadalban három fogát kiütötte, három faluval kárpótolt.*
BUNYITAY Vincze. A Váradi Püspökség Története. III. 497
NAGY Iván. Magyarország Családai. XII. 175
Ettől fogva a család nemzedék-rendje egy századra terjedő hézagot mutat. 1410-ben Pázmány András szolgabírói tisztet viselt. 1467-ben Pázmány Péter három fia az ősi birtokokra adomány-levelet eszközöl ki; egyikök Mátyás király udvarában nevelkedett.*
BUNYITAY. III. 372.
A Pázmányok ettől fogva Biharmegye legelőkelőbb birtokosaihoz tartoznak; az alispáni hivatal apáról fiúra száll családjokban.* A megyei közönség bizalma megnyerésének eszközei, a tekintély és népszerűség megalapításának tényezői között bizonyára nem hiányzott az ékesszólás, mely Biharban mindenkor kiváló becsülésnek örvendett és jeles mestereket mutathatott föl.
András 1480, Péter 1543. Miklós 1578–80 fordul elő az oklevelekben mint alispán. (BUNYITAY szíves közlése.)
Az a befolyásos helyzet, melyet a kiterjedésre és gazdagságra tartományokkal vetélkedő vármegyéjökben elfoglaltak, kielégíté ambitiójukat. A mohácsi vészt követő mozgalmas időkben sem használták föl a kedvező alkalmat, melyet a koronás vetélytársak mérkőzése az emelkedésre nyújtott. Nem szereznek új adományokat, de megtartják régi birtokaikat;* mind a két tény annak jele, hogy a fejedelmek hálájára nem kerestek újabb jogczímet, és nem adtak okot arra, hogy boszújokat vonják magokra. Különben is szerencsétlen rokonaik: a bakó keze által kivégezett Ártándi-testvérek, az orgyilkos tőre által elesett Czibak Imre véres árnyai elűzhették a nagyravágyás kísértéseit.
Biharmegye 1552-ik évi adó-összeirási jegyzékéből látjuk, hogy Pázmány Péter és Gáspár bírták az 1467-diki oklevélben fölsorolt családi birtokokat.
Panaszi PÁZMÁNY MIKLÓS a XVI. század hatvanas éveiben a család feje, nagyatyja és atyja nyomdokaiba lépett. Megyéje területén és szolgálatában élte le napjait; a megyei hivatalok rangfokozatain az alispáni állásig emelkedve. Lakhelyéül a Várad közelében fekvő Panasz helység szolgált, melynek most már nyomát sem találjuk. Majd a vidéki nemesség nagy részével, a törökök dúlásai elől biztonságot keresve, Váradon telepedett meg, hol a városban háza és egyik külvárosban curiája volt.* Ide hozta nejét MASSAI MARGIT-ot, kinek családja az olaszországi Massa őrgrófoktól származtatta magát, és a XIV. század óta Arad, Békés, Bihar-megyékben nagy birtokokat szerzett.* Itt született első gyermekök, PÉTER, 1570 október 4-dikén. *
BUNYITAY, III. 126. 281. 311. – BÁTHORI Kristóf 1580 márczius 10-dikén kelt kiváltságlevelében említi a nemesség beköltözését Váradra.
NAGY Iván. VII. 357.
PÁZMÁNY Péter 1632 október 4-ikén a bécsi papnövelde rectorához írt levelében maga említi föl születése évét és napját. A levél eredetije a budapesti egyetem könyvtárában.
