IV. ESTERHÁZI LEVELE PÁZMÁNYHOZ 1630. SEPTEMBER 4.
IV.
ESTERHÁZI LEVELE PÁZMÁNYHOZ 1630. SEPTEMBER 4.
ESTERHÁZI LEVELE PÁZMÁNYHOZ 1630. SEPTEMBER 4.
Eminentissime ac Revdisme Dne.
Salute ac servitii mei addictissima commendatione prćmissa.
In prćiudicium jurium ecclesiasticorum látom, hogy injuria (!) temporis sok alkalmatlanságok történtenek, s az több között az dézmák dolgában is, mely dologban még azok az világi urak és nemesek is nem keveset panaszolkodnak, az kik dézmákot szoktanak árendálni, kinek igen kész is vagyok remediálni, csak keressük föl az útját, holott nekem azt kötelességem is mutatja, s ha az nem volna is, tartoznám, ugy ösmerem, vele.
Az mi penig ez mos tani Posony és Nitra vármegyékben való dolgot illetik, eddig még, úgy jut eszemben, hogy csak per missiles kivántam mindaz két rendbeliektől informatiót, s nem éltenek semmi juridicum remediommal avagy mandatommal, kit noha szegény personalis is igen urgeált nálam, s neheztelte is nyavalás hogy ki nem adtam, mindazonáltal békességre és compositióra intvén, az helyet ugyan nem adtam vala meg neki. Jólehet, igazán mondom Kdnek, hogy én nem foghatom az vármegye prćtensióját meg, mert noha ugy vagyon, az szent-székről transferálta ugyan revisionem decimarum az vármegyékre az ország, de hogy contra generalem legyen, új törvényt adott volna nekik válaszul, azt én az ország statutumiban föl nem találom, új törvény volna penig ez, ha ő előttök personaliter köllene pórnak compareálni in requisito dno terrestri, s azt nem is látom, hogy senki vitatná, hogy ők ne decidálják az causát az egy appellatión kivül, hanem az dubium csak abban vagyon, ha cum revisione juris, az szentszéken levő törvénynek translatiójával.
Annak az modalitását nekik adta-e az ország, melyet ők, im ugy látom ex sequela, erősitnek is, de ha az az ő sequelájok törvény és modalitását is magoknak mondják, azelőtt ennek az szentszéken forgott revisióknak, tehát az excommunicatio is illeti őköt, mivel ez az szentszéki törvénynek modalitása, hol penig ezt azt mondják, hogy őköt nem illeti, de modalitate translati juris mutossanak törvényt vagy articulust az personatis parasztok comparitiojáról, s véget vetnek az kérdésben: de én úgy vélem, hogy az ország iuxta ordinarium cursum juris secularis adta az decimák revisiojának is decisióját az vármegyéknek, holott egyébaránt vagy új törvényt köllött volna felőle condálni, vagy az generale decretomot corrigálni és cassálni, de mivel semmit efélét nem látok az magok sequelájából, nehezen hiszem, hogy törvényt csináljanak, kiről mindazonáltal az nitrai dologgal és más dolgokkal is együtt szóval bővebben izentem Kdnek, kérvén Kdet, meg bocsásson ez discursusomnak, mivel örömesben szolgálok akármöly occasiókban is Kdnek, mint vétsek; de nem tagadhatom, hogy ugyan irtózom az nagy veszedelmes sequeláktól is, az kik ebben bejünnek, ha az vármegye nem csak törvényéhez, de modalitásához is hozza nyul az szentszéknek, jólehet ott tartja azt is ő meg csak, az hol akarja és neki hasznot hajt, meg akarja ugyan azt úgy látom tartani, hogy ő előtte personaliter compareáljon az pór, de azt nem akarja érteni, hogy az szentszéknek száz ellen is egy sententiát adtak ki, s itt penig notarius uram száz ellen száz sententiát ír, kinek az taxája többre megyen, hogysem a mit az kereset tenne, ki merő indignitas és oppressio plebis, s labefactatio jurium nobilitatis. Vannak sok több rosz abususok is köztök, kikkel most nem terheljem Kdet, bocsánatot kérvén megis ez bőv irásomról, kit in uberiori informatione akarék Kdnek megirnom. Tartsa meg isten Kdet jó egészségben sokáig. In Kismarton raptim 4.. septembris 1630.
Emmć Dnis Vrć
servitor paratissimus et addictissimus
Comes N. Ezterhasi
de Galantha mp.
Kívül: Eminentissimo atque Rmo Dno etc. – Cardinali Archiepiscopo Strigoniensi etc.
(Eredetije a prímási levéltárban.)
