BETHLEN GÁBOR 1580–1629
BETHLEN GÁBOR
1580–1629
1580–1629
2. GYULAFEJÉRVÁR. A BETHLEN-HÁZ RÉSZLETE.
ÉVEK hosszú során át foglalkozom a harmincz éves háború történetével. Kutatásaim közben figyelmem mindinkább Bethlen Gábor erdélyi fejedelemre irányult s minél alaposabban megismertem egyéniségének jelentőségét, annál jobban beláttam, hogy kora eseményeinek fejlődésére ép olyan, ha nem nagyobb befolyást gyakorolt, mint ama világtörténelmi tragoedia más kimagasló alakjai, mint Mansfeld, Thurn, Halberstadti Keresztély, IV. Keresztély dán király, Miksa bajor választó s hogy csupán sikereinek nagysága tekintetében marad el Gusztáv Adolf, Waldstein vagy Richelieu mögött. Most összefoglaló képet akarok nyújtani uralkodásáról s habár főleg diplomacziai és katonai működését tartom szem előtt, e tekintetben e kép olyan teljes, minőt a forráskutatás jelen állapotában egyáltalán csak nyujtani lehet.
Munkámat a tárgy s az anyag természete két egyenetlen korszakra osztja. Az első 1622-ig, a második Bethlen haláláig 1629-ig terjed. Az első korszakra nézve a harmincz éves háború történetéről írt nagy munkám négy kötetében tett tanulmányaim összegezésére szorítkozom, de figyelembe veszem Szilágyi Sándor, Óváry Lipót s mások időközben kiadott okmánygyűjteményeit. Munkám ez első része rövidebb, mert nem akartam ismert s sokszor ismertetett részletek ismétlésével fárasztani az olvasót. Annál behatóbban foglalkozom az 1622–1629-ki időszakkal, s itt már eddig nagyobbára ismeretlen vagy felhasználatlan anyagból igyekszem megvilágítani Bethlen Gábor tevékenységét s a nagy politikai czélokat, melyek valósításán fáradozott.
BETHLEN-SZOBA ILLYÉN.
