A PARASZTI ILLEM
A PARASZTI ILLEM
A szocializáció során az erkölcsi értékek nem elvont ideákként, inkább egyfajta formarendként kerülnek átadásra. A viselkedés ideális formája az, ami eldönti, hogy egy cselekedet morálisan helyes vagy helytelen. Ezért is kerül a paraszti társadalomban előtérbe az illem, „mint az erkölcs formai oldala”. Ebben a kontextusban szinte lehetetlen szigorúan elválasztani egymástól az „etikát, erkölcsöt, etikettet” (Service, E. R.–Sahlins, M. D.–Wolf, E. R. 1973: 99, 86).
A paraszti illemet tehát az erkölcs „formai oldalaként” fogjuk vizsgálni. Figyelmünk kiterjed arra is, hogyan használja az adott közösség az illemet az egyenlőség látszatának fenntartása mellett, a társadalmi távolságok kinyilvánításának és megerősítésének technikájaként.
Különösen a következő területeket szükséges vizsgálóra venni: az étkezés és ivás, a köszönés és szólítás illemét, valamint a vendéglátás kiemelt szituációjához tartozó illemszabályokat.
