STÁTUSOK ÉS POZÍCIÓK
508STÁTUSOK ÉS POZÍCIÓK
A paraszttársadalom struktúrájának elemző ismertetésekor az előzőekben körvonalazott elméleti és módszertani megfontolásokból indulunk ki, azaz egyaránt figyelembe vesszük a gazdasági és a szimbolikus szférát, a gazdasági szférán belül pedig a javak materiális és szimbolikus vonásait. Tesszük ezt akkor is, amikor a parasztságot a makrotársadalom részeként szemléljük és akkor is, amikor a parasztság struktúráját vizsgálva keressük rétegei helyzetét és a struktúrában elfoglalt pozíciójukat, hierarchikus elrendeződésüket. A parasztság fő meghatározója minden korszakban „földműves szituációjából és tevékenységéből” adódik, s ez az egyik oka „egységességének”. A természettől való függőséget Erdei Ferenc ekként jellemzi: „A paraszt földhözragadt ember. Úgy köti a föld, amelyből kinőtt, mint a fát és a virágot” (Erdei F. 1967). A közös paraszti állapot évtizedekig fenntartja és élteti a többi osztállyal és réteggel szemben az alávetettséget, a szolidaritást a magyar falun belül. „Vegyünk egy húszholdas kisbirtokost és egy teljesen vagyontalan napszámost, aki csak a két keze munkájából él. A hasonlóságokat tudjuk: éjt-napot eggyétevő munka, szegényes konyha, egyoldalú táplálkozás, egyformán kevés iskola, egyformán semmi kultúra, egyforma jogtalanság, más társadalmi rétegek felől egyforma lenézés, ’paraszttá’ minősítés, közigazgatással, urakkal, állammal és intézményekkel szemben egyforma bizalmatlanság és idegenség, időjárástól, esőtől, szárazságtól, fagytól, sártól egyforma szenvedés” (Veres P. é. n.).
A parasztságot nemcsak azonossága határozza meg, hanem a totális társadalmi struktúrában elfoglalt pozíciója is, aminek leglényegesebb meghatározója a városhoz való viszonya. „(A) civilizáció egyértelmű a várossal. Csakhogy. A városokban (sokáig nem is olyan nagy városokban) a népességnek csupán kisebb része élt, és a civilizált városi világ mellett – kívül rajta, illetőleg alatta – másik, rurális civilizáció létezett, olyan néprajzi kultúra, ami a maga külön törvényei szerint fejlődött és szűkebb-tágabb csatornákon keresztül közlekedett a városi világgal” (Erdei F. 1971).
PARASZTI RÉTEGEK
TÁRSADALMI RÉTEGZŐDÉS
A TÁRSADALMI TAGOLÓDÁS ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI, A PARASZTTÁRSADALOM MŰKÖDÉSÉNEK FŐBB TENDENCIÁI
STÁTUSJEGYEK – ÉRTÉKEK
ASPIRÁCIÓK, MOBILITÁS
