2. korszak

Teljes szövegű keresés

2. korszak
I. Gazdák
Rendies pozíciójegyek
Státusjegyek
Polgári pozíciójegyek
A) Elit réteg
Formális intézmények tisztségviselői, vezetői
Saját tulajdonú családi művelésű és fogyasztású gazdaság
Örökölt föld értéke cím, tekintély, rang becsület tisztesség
Gazdasági hatalom értéke
 
 
Földbirtok 40–50–200 hold szántó
 
 
Arányosan birtokolt és használt legelő, erdő
 
 
Bérelt föld művelése
 
524igásállat = ökör + ló
3 vagy több pár igásállat, ló túlsúlya, külön munkavégzésre, szállításra, közlekedésre
 
 
A birtok méretének megfelelő állatállomány
Juh- és marhatenyésztés, tehéntartás, disznóhizlalás, baromfitartás
 
Állati vontatású kézi és gépi munkaeszköz
Saját tulajdonú gép vállalkozásra
 
Élőmunka túlsúlya
 
Családfő irányítja a gazdaságot, nem vesz részt a mezei munkában
Korlátozott mértékű férfi családi munkaerő
 
Állandó idegen munkaerő túlsúlya
 
Állandó idegen kötött férfi munkaerő
Állandó idegen férfi, női személyi függőségű munkaerő
Időszakos szabad munkaerő
 
Időszakos idegen kötött női munkaerő
 
 
Munka: állandó, folyamatos, munkafélék cserélhetőségével váltakozó, rövid időre beláthatóan ütemezett
Okszerűen szervezett
Szabadidő jelenléte
 
Hagyományos paraszti szakismeret, üzemvezetési, üzemviteli tudás
Intézményi keretek között szerzett szaktudás
 
Célszerűen alkalmazott szaktudás
Racionális gazdasági számítások
 
Vegyes gazdálkodás
Szakosodott gazdálkodás vállalkozásra
 
Önellátó + felesleget termelő
Önellátó + piacra termelő
 
Pénzgazdálkodás
 
Családfő által szabályozott kötött gazdálkodás
A föld használója által művelt szabad gazdálkodás (akár tulajdonos, akár bérlő)
 
 
Reciprocitás elvű cserekapcsolat
Szerződéses kapcsolat
 
Termék- és szimbolikus csere + piaci alku
Piaci alku
Patrónus-kliens kapcsolat
Dominancia érvényesülése
 
 
Szövetkezetek által szervezett értékesítés
 
 
Saját tulajdonú ház + saját tulajdonú 1–3 tanya
 
 
Fogyasztás: halmozott, visszafogott
Kiegyensúlyozott
B) Felső réteg
Saját tulajdonú, családi művelésű és fogyasztású gazdaság
Örökölt föld
Örökölt + szerzett föld
Gazdasági hatalom
 
Földbirtok 20–30–40 hold szántó, arányosan birtokolt és használt legelő, erdő
 
 
Bérelt föld művelése
 
525Igásállat = ökör + ló
2–3 pár igásállat, ló túlsúlya
 
 
A birtok méretének megfelelő állatállomány
Juh- és marhatenyésztés, tehéntartás, disznóhizlalás, baromfitartás
 
Állati vontatású és kézi munkaeszköz túlsúlya
Gépi munkaeszköz
 
Élőmunka túlsúlya
 
 
Korlátozott mértékű családi munkaerő
 
 
Állandó idegen munkaerő túlsúlya
 
 
Állandó idegen kötött férfi munkaerő
Időszakosan szabad női-férfi munkaerő
 
Állandó idegen személyi függőségű női-férfi munkaerő
 
 
Időszakos idegen kötött női munkaerő
 
 
Munka: állandó, folyamatos munkafélék cseréjével váltakozó, rövid időre beláthatóan ütemezett
Okszerűen szervezett
 
Hagyományos paraszti + speciális szakismeret üzemvitelre, üzemszervezésre
Intézményi keretek között szerzett szakismeret
 
Vegyes gazdálkodás
Szakosodott gazdálkodás
 
Önellátó + felesleget termelő
Önellátó + piacra termelő
 
Csekély mértékű pénzgazdálkodás
 
A családfő által
szabályozott,
kötött gazdálkodás
A használó által művelt szabad gazdálkodás
 
Reciprocitás elvű cserekapcsolat
Szerződéses kapcsolat
 
Termék- és szimbolikus csere
Piaci alku
 
Patrónus-kliens kapcsolat
 
 
Saját tulajdonú ház
Mezővárosi ház + 1–2 tanya
 
Fogyasztás: halmozott, visszafogott
 
C) Középső réteg
Saját tulajdonú, családi művelésű és fogyasztású gazdaság
Örökölt föld
Örökölt + szerzett
Birtoklása az érték
 
Földbirtok 10–20–30 hold szántó, arányosan birtokolt és használt legelő
 
 
Bérelt föld művelése 1–2 pár igásállat (ló)
 
 
A birtok méretének megfelelő állatállomány
Tehéntartás, baromfitartás
 
Állati vontatású és kézi munkaeszközök túlsúlya
Közös tulajdonú gép
 
Élőmunka túlsúlya
 
 
Családi munkaerő kizárólagossága
 
Állandó idegen kötött férfi munkaerő
Időszakos idegen családi kötöttségű gyermek munkaerő
 
 
526Kölcsönös közös munka rokon és szomszéd gazdaságokkal (kézi, igás, gépi)
 
 
Munka: állandó, folyamatos, szoros
 
 
Hagyományos paraszti szakismeret túlsúlya
Célszerűen alkalmazott szaktudás
 
Speciális szakismeret
Szakosodott a piaci kívánalmak szerint
 
Vegyes gazdálkodás túlsúlya
 
Önellátó
Önellátó + piacra termelő véletlenszerű sikerrel
Tulajdonos által kötött bérelt gazdálkodás
Szabad gazdálkodás
 
 
Reciprocitás elvű cserekapcsolat
Szerződéses kapcsolat
 
Termék- és szimbolikus csere
Piaci alku
 
Saját tulajdonú ház
 
 
Tanya ház nélkül
 
 
Bérelt tanya
 
 
Fogyasztás: visszafogott
 
D) Alsó réteg
Saját tulajdonú, családi művelésű és fogyasztású gazdaság
 
Földbirtok 5–10 hold arányosan birtokolt és használt legelő, erdő
 
 
Bérelt föld művelése
 
 
1 pár igásállat, kizárólag ló
 
 
A birtok méretének megfelelő állatállomány
Disznó- és baromfitartás
Munkacserével szerzett állati vontatású munkaeszköz
Állati vontatású és kézi munkaeszközök
Bérfuvarozás
 
Gép munkacsere révén
 
 
Kizárólagos családi munkaerő
 
 
Rendszeresen vállalnak férfi, női családtagok idegen gazdaságban kötött és szabad munkát
Szabad munkavállalás, nem mezőgazdasági férfiak rendszeresen, nők alkalmanként
 
Munka: állandó, folyamatos, kényszerűen szoros idegen gazdaságtól függően, a saját kárára
 
 
Hagyományos paraszti + speciális szakismeret
 
 
Egyoldalú gazdálkodás
 
Kiegészítés csere révén
Hiányos önellátó + kiegészítés piacon
 
Tulajdonos által kötött művelésű bérelt föld
Szabad gazdálkodás
 
Nem tagosított
Reciprocitás elvű cserekapcsolat
Szerződéses kapcsolat
527Patrónus-kliens kapcsolat
Termék- és szimbolikus csere
Piaci alku
 
Saját tulajdonú ház
 
 
Fogyasztás: hiányos, visszafogott halmozó
 
 
II. Parasztmunkások agrárproletárok
 
 
A) Parasztgazdaságban dolgozók
Csekély méretű saját tulajdonú vagy tulajdon nélküli családi művelésű és fogyasztású gazdaság
1. Részesarató, kapás
 
 
 
0–5 hold föld
 
Információval bizalom, hitel szerzés
Bérelt tanya
 
 
Csekély mértékű állatállomány
Feles állattartás tanyán
 
Kizárólag kézi munkaeszköz
 
 
Munkacsere révén szerzett állati vontatású munkaeszköz
 
 
Kizárólag családi kézi munkaerő
 
 
A család női és férfi tagjai rendszeresen vállalnak munkát kötött keretben
 
 
Időszakosan szabad bérmunkát
 
 
Munka: állandó, folyamatos, szoros; az idegen gazdaságtól függően váltakozó
 
 
Hagyományos paraszti szakismeret
 
 
Egyoldalú gazdálkodás
 
 
Hiányos önellátó
 
 
Reciprocitás elvű cserekapcsolat
(aszimmetrikus)
 
Patrónus-kliens kapcsolat
 
 
Termék- és szimbolikus csere
 
Munkacsere révén bérelt ház
Saját tulajdonú vagy bérelt ház
 
 
Fogyasztás: hiányos, visszafogott, halmozó
 
 
2. Gazdacseléd
Az I/D és a II/A/1 rétegébe tartozó családi termelésű és fogyasztású gazdaság férfi családtagja
Jellemzőik
Munka: állandó, folyamatos, szoros; főmunka: igásmunka + számtalan kiegészítő tevékenység a munkaadó parasztgazdaságtói függően
Hagyományos paraszti szakismeret szerzése
Családi kötöttségű munka
A családfőtől való személyi függőség
Termék- és szimbolikus csere
Fogyasztás: a munkaadó családtól függően – hiányos vagy visszafogott
528B) Uradalomban dolgozók
1. Állandó jelleggel – uradalmi cselédek
Családi munkaerejét cserélő, családi fogyasztású gazdaság
Jellemzőik
Munka: állandó, folyamatos, monoton, lassított
Hagyományos paraszti részismeret, termelési eljárások és fogások ismerete
Termék- és szimbolikus csere, csekély mértékű piaci alku
Személyi függőség
Munkacsere révén szerzett lakás vagy lakrész
Fogyasztás: hiányos
2. Időszakosan – summások
Az I/D és a II/A valamely rétegébe tartozó családi termelésű és fogyasztású gazdaság családtagja vagy családtagjai szerződéses keretben vállalnak munkát
Jellemzőik
Saját tulajdonú kézi munkaeszközök
Munka: állandó, folyamatos, szoros
Hagyományos paraszti szakismeret
Termék- és szimbolikus csere + piaci alku
Munkaszerző cserekapcsolat: reciprocitás elvű és patrónus-kliens kapcsolat
Fogyasztás: hiányos, visszafogott, halmozó
3. Közvetítők – bandagazda, munkafelügyelő
Jellemzőik
Az I/D és a II–III. valamely rétegébe tartozó családi termelésű és fogyasztású családi gazdaság férfi családtagja
Közvetítő az uradalom és a munkavállalók között
A munkaadónak kliense, a munkavállalónak patrónusa
Személyi függőség – dominancia
Fogyasztás: visszafogott – bőséges
C) Mezőgazdasági munkások
Csekély méretű saját tulajdonú vagy tulajdon nélküli családi művelésű és fogyasztású gazdaság
1. Kertészek
Jellemzőik
Földbirtok 0–5 hold
Bérelt föld használata
Saját tulajdonú kézi munkaeszközök
Munka: állandó, folyamatos, szoros
Speciális szakismeret, célszerűen alkalmazott szaktudás, termelési fogások újítása
Cserével szerzett önellátó + piacra termelő
Termék- és szimbolikus csere + piaci alku
Reciprocitás elvű cserekapcsolat saját csapatában és földbérletet szerző cserében
Saját tulajdonú ház faluban vagy mezőváros peremkerületén
Fogyasztás: visszafogott
5292. Napszámos
Az I/D és a II. valamely rétegébe tartozó családi termelésű és fogyasztású gazdaság
Jellemzőik
Saját tulajdonú kézi munkaeszköz
Munka: szoros, váltakozó, az idegen gazdaságtól függően
Általános paraszti ismeret + speciális szakismeret
Szerződéses munkakapcsolat
Piaci alku túlsúlya
Csekély mértékű termék- és szimbolikus csere
Saját tulajdonú vagy bérelt ház faluban vagy mezőváros külterületén
Fogyasztás: hiányos
D) Mezőgazdaságon kívül dolgozók
Csekély méretű földtulajdonú vagy saját tulajdonnal nem rendelkező családi önellátásra termelő és fogyasztó gazdaság; lakóhelyüktől távol dolgoznak időszakosan, a piaci kínálat szerint
1. Kubikosok
Jellemzőik
Saját tulajdonú kézi munkaeszköz
Szerződéses munkakapcsolat
Piaci alku kizárólagossága
Munkaszervezetüket reciprocitás elvű cserekapcsolat jellemzi, informális intézményi kapcsolatháló, fő jellemzője a szolidaritás; szoros kapcsolat a politikai mozgalmakkal
Fogyasztás: egyenetlen – szűkös, bőséges
2. Iparban, bányában, közlekedésben dolgozók
Jellemzőik
Kettős életforma, a paraszti földművelés kiegészítő tevékenység, az évi gabonaszükségletet szolgálja
Szerződéses munkakapcsolat
Piaci alku kizárólagossága
A réteg tagjai között reciprocitás elvű cserekapcsolat
Fogyasztás: szűkös, egyenetlen, visszafogott
3. Házi cselédek
Az I/C és a II/A/B/C/D rétegek valamelyikébe tartozó családi termelésű és fogyasztású gazdaság családtagja
Jellemzőik
Hagyományos paraszti szakismeret, speciális, polgári háztartási ismeretek szerzése
Szerződéses munkakapcsolat
Termék- és szimbolikus csere
Piaci alku túlsúlya
Személyi függőség
Fogyasztás: a munkaadó családtól függően kielégítő vagy hiányos
III. A falu kiszolgálói
Csekély méretű saját tulajdonú vagy tulajdon nélküli családi művelésű, értékesítésű és fogyasztású gazdaság
530A) Vigyázók, őrzők – községi pásztor, mezőőr, éjjeliőr
Jellemzőik
Használatra kapott föld
Hiányos önellátó gazdálkodás + munkacsere révén szerzett kiegészítő önellátó
Általános paraszti részismeret; állóképesség, fizikai erő
Szerződéses munkakapcsolat
Termék- és szimbolikus csere + piaci alku
Személyi függőség – dominancia
Saját tulajdonú ház
Bérelt vagy használatra kapott ház
Fogyasztás: hiányos
B) Specialisták, kontárok
Jellemzőik
Földbirtok 0–5 hold
Saját tulajdonú kéziszerszámok
Állati vontatású munkaeszköz csere révén
Munka: időszakos, földműveléssel váltakozó
Hagyományos paraszti szakismeretből kinőtt speciális ismeret és hagyományos kézműipari szakismeret
Munkacsere révén önellátó
Reciprocitás elvű cserekapcsolat (aszimmetrikus)
Termék- és szimbolikus csere túlsúlya
Fogyasztás: hiányos
C) A falu intézményeinek alkalmazottai
Jellemzőik
Használatra juttatott föld
Munka: intézményi keretek között kötött
Általános paraszti szakismeret + speciális tudás
Munkacsere révén szerzett hiányos önellátó
Szerződéses munkakapcsolat
Termékcsere + piaci alku
Függőség és dominancia
Fogyasztás: szűkös, visszafogott
IV. Iparosok, kereskedők
A) Falusi iparosok, kereskedők
Az I/C/D és a II/A/C/2 valamely rétegébe tartozó családi termelésű, értékesítésű és fogyasztású gazdaság; az önellátás biztosítására
Jellemzőik
Saját tulajdonú műhely és kéziszerszámok
Intézményi keretek között szerzett szakismeret
Családi munkaerő túlsúlya
Időszakonként szerződéses gyermek- vagy ifjú munkaerő szakismeretszerzésre
Önellátó + piacra termelő
Reciprocitás elvű cserekapcsolat + szerződéses kapcsolat
Piaci alku + termékcsere
Fogyasztás: visszafogott
531B) „Szabad” iparosok, kereskedők
Jellemzőik
Saját tulajdonú műhely, kézi és gépi munkaeszközök
Családi munkaerő túlsúlya
Állandó idegen, szerződéses munkaerő
Piacra termelő
Pénzgazdálkodás
Szerződéses munkakapcsolatok túlsúlya, piaci alku
Dominancia megléte
Patrónus-kliens kapcsolat
V. Urak
Papok, hivatalnokok, tanítók, orvosok, gyógyszerészek
Jellemzőik
Intézményi keretek között szerzett szakismeret
Szerződéses, intézményi keretek között végzett munka
Cserekapcsolat kettős: személyi függőség a munkaadóktól és dominancia a faluban
 

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem