1. korszak

Teljes szövegű keresés

1. korszak
I. Gazdák
Rendies pozíciójegyek
Státusjegyek
Polgári pozíciójegyek
A) Elit réteg
Formális és informális intézmények tisztségviselői és vezetői
Saját tulajdonú kis- vagy nagycsaládi művelésű és fogyasztású gazdaság
Örökölt föld
          értékének túlsúlya
Örökölt + szerzett föld
Szerzett föld
 
Földbirtok 40/50–200 hold szántó, s arányosan birtokolt és használt legelő, erdő, rét
Egy tagban lévő birtok legelővel együtt
 
Bérelt föld használata
Szabad bérlet
Igásállat = ökör
3 vagy több pár igásállat: munkavégzésre ökör, szállításra, közlekedésre ló
 
 
A birtok méretének megfelelő állatállomány
Jelentős tenyészállat-nevelés, tehéntartás, baromfitartás
 
Állati és kézi munkaeszköz túlsúlya
 
 
Csekély, közös tulajdonú gépi munkaeszköz
 
 
Élőmunka túlsúlya
 
Családfő irányítja
a gazdaságot, nem
vesz részt a mezei
munkában
Korlátozott mértékű családi férfi munkaerő
 
Állandó idegen kötött férfi munkaerő túlsúlya
 
Időszakos idegen szabad férfi munkaerő
 
 
Állandó idegen személyi függőségű férfi és női munkaerő
 
 
Időszakos idegen kötött női munkaerő
 
 
517Munka: állandó, folyamatos, munkafélék cseréjével váltakozó, beláthatóan szervezett, rövid időre átláthatóan ütemezett
 
 
Hagyományos paraszti szakismeret, üzemvezetési, üzemviteli családfői ismeret + speciális
Célszerűen alkalmazott szaktudás
 
Vegyes gazdálkodás túlsúlya
A természeti adottságoknak megfelelő szakosodott gazdálkodás
 
 
Csekély mértékben a piaci igények szerint
 
Önellátó + felesleget termelő
Önellátó + piacra termelő
 
Csekély mértékű pénzgazdálkodás
 
A falu gazdasági közössége által szabályozott, kötött gazdálkodás
A családfő és gazdasági társulások által szabályozott, kötött gazdálkodás
Szabad gazdálkodás
 
Bérelt föld művelése a tulajdonos által kötött
Szabad gazdálkodás
 
Reciprocitás elvű cserekapcsolat
Szerződéses
Dominancia érvényesülése
Termék- és szimbolikus csere
Piaci alku
 
Patrónus-kliens kapcsolat
 
 
Saját tulajdonú ház
Saját tulajdonú mezővárosi ház + 1–3 tanya
 
Fogyasztás: halmozott, visszafogott
Fogyasztás: kiegyensúlyozott
B) Felső réteg
Saját tulajdonú, kis- vagy nagycsaládi művelésű és fogyasztású gazdaság
C) Középső réteg
Saját tulajdonú, kis- vagy nagycsaládi művelésű és fogyasztású gazdaság
Örökölt föld
          értékének túlsúlya
Örökölt + szerzett föld
Szerzett föld
 
Földbirtok 10–20–30 hold szántó, arányosan közösen birtokolt és használt legelő, erdő
 
 
Bérelt föld művelésre
 
Igásállat = ökör + ló
1–2 pár igásállat, ló túlsúlya
 
 
A birtok méretének megfelelő állatállomány
Tehéntartás tejtermelésre
Baromfitartás
 
Állati vontatású és kézi munkaeszköz túlsúlya
 
 
Élőmunka túlsúlya
 
 
Családi munkaerő túlsúlya
 
 
Állandó idegen gazdasági társulás által kötött munkaerő
 
 
Időszakos idegen, kötött gyermeki munkaerő
 
 
518Időszakosan idegen gazdaságban vállalt kötött munka
 
 
Kölcsönös, közös munka rokon és szomszéd gazdaságokkal (kézi + igás + gépi)
 
 
Munka: állandó, folyamatos, szoros
 
 
Hagyományos paraszti szakismeret
Speciális szakismeret
 
Vegyes gazdálkodás túlsúlya
Szakosodott gazdálkodás
 
Önellátó
 
A falu gazdasági közössége által szabályozott kötött gazdálkodás
Gazdasági közösségek által szabályozott kötött gazdaság + szabad gazdálkodás
 
 
Reciprocitás elvű cserekapcsolat (szimmetrikus)
 
 
Termék- és szimbolikus csere
Csekély piaci alku
 
Saját tulajdonú ház
Tanya
 
Fogyasztás: visszafogott
 
D) Alsó réteg
Saját tulajdonú, kiscsaládi művelésű és fogyasztású gazdaság
 
Földbirtok 5–10 hold szántó
 
 
Arányos birtoklású és használatú legelő, erdő
 
 
Bérelt föld művelése
1 pár igásállat (főként ló)
 
 
A birtok méretének megfelelő állatállomány
 
 
Állati vontatású és kézi munkaeszköz
 
 
Munkacsere révén szerzett gépi munkaerő
 
 
Családi munkaerő kizárólagossága
 
 
A férfi családtagok, a családfő is, rendszeresen vállal idegen gazdaságban munkát, kötött keretben
A férfi családtagok rendszeresen, a nők alkalmanként idegen gazdaságban vállalnak szabad bérmunkát
 
Időszakonként a női családtagok idegen gazdaságban vállalnak munkát, kötött keretben
 
Férfi családtagok alkalmanként mezőgazdaságon kívül vállalnak munkát
 
Munka: állandó, folyamatos, kényszerűen szoros az idegen gazdaságtól függően, saját gazdaság rovására
 
 
Hagyományos paraszti szakismeret
Speciális ismeretek
 
Egyoldalú gazdálkodás
 
 
519Hiányos önellátás + kiegészítés csere révén
Hiányos önellátás + kiegészítés piacon
A falu gazdasági közössége által szabályozott kötött gazdálkodás
Gazdasági társulatok által szabályozott kötött gazdálkodás + szabad művelés
 
 
Reciprocitás elvű cserekapcsolat (aszimmetrikus)
Szerződéses kapcsolat
 
Termék- és szimbolikus csere
Piaci alku
 
Patrónus-kliens kapcsolat
 
 
Saját tulajdonú ház
 
 
Fogyasztás: hiányos, visszafogott
 
 
II. Parasztmunkások agrárproletárok
Csekély méretű saját tulajdonú vagy tulajdon nélküli családi művelésű és fogyasztású gazdaság
A) Parasztgazdaságban dolgozók
1. Gazdacseléd
2. Részesarató, kapás
Státusjegyek
Földbirtok 0–5 hold szántó
Csekély mértékű állatállomány
Kézi munkaeszközök kizárólagossága
Csere révén szerzett állati vontatású munkaeszköz
Családi kézi munkaerő kizárólagossága
A család női és férfi tagjai rendszeresen vállalnak idegen gazdaságban személyi függőségű munkát
A család női és férfi tagjai rendszeresen vállalnak idegen gazdaságban munkát patrónus-kliens kapcsolatban
Munka: állandó, folyamatos, szoros, váltakozósága az idegen gazdaságtól függ
Hagyományos paraszti ismeret + termelési eljárások és fogások ismerete
Egyoldalú gazdálkodás
Hiányos, önellátó
Reciprocitás elvű cserekapcsolat (aszimmetrikus)
Termék- és szimbolikus csere
Patrónus-kliens kapcsolat
Saját tulajdonú ház
Bérelt ház munkacsere révén
Fogyasztás: hiányos, visszafogott
B) Uradalomban dolgozók
1. Állandó jelleggel – uradalmi cselédek
Családi munkaerejét cserélő, családi fogyasztású gazdaság
Státusjegyek
Saját állat tartási joga
Munka: állandó, folyamatos, monoton, lassított
Hagyományos paraszti részismeret, termelési eljárások és fogások ismerete
520Termék- és szimbolikus csere
Munkacsere révén bérelt lakás vagy lakrész
Fogyasztás: hiányos
2. Időszakosan – summások
Az I/D és a II/A rétegbe tartozó családi termelésű és fogyasztású gazdaság
Jellemzőik
Kézi munkaeszközök
Munka: állandó, folyamatos, szoros
Hagyományos paraszti szakismeret
Munkacsere-kapcsolat: termék- és szimbolikus csere + piaci alku
Munkaszerzésre cserekapcsolat: reciprocitás elvű + patrónus-kliens kapcsolat
Fogyasztás: hiányos, visszafogott, halmozó
3. Közvetítők – bandagazda, aratógazda
Az I/D és a II/A rétegbe tartozó családi termelésű és fogyasztású gazdaság
Jellemzőik
Szerződéses munkacsere-kapcsolat
Munkacsere-kapcsolat: termék- és szimbolikus csere + piaci alku
A munkaadó kliense, a munkavállalók patrónusa
C) Mezőgazdasági munkások
Csekély méretű saját tulajdonú vagy saját földtulajdonnal nem rendelkező családi művelésű és fogyasztású gazdaság
1. Kertészek
Státusjegyek
Földbirtok 0–5 hold
Bérelt föld használata
Kézi munkaeszközök
Munkacsere révén szerzett állati vontatású munkaeszköz
Családi munkaerő kizárólagossága
Munka: állandó, folyamatos, szoros
A hagyományos parasztgazdaságból kinőtt speciális szakismeret, szakmai fogások újítása
Egyoldalú gazdálkodás
Cserével szerzett önellátó + piacra termelő
Reciprocitás elvű cserekapcsolat + szerződéses kapcsolat
Termék- és szimbolikus csere + piaci alku
Patrónus-kliens kapcsolat
Saját tulajdonú ház vagy munkacsere révén szerzett lakás
Fogyasztás: visszafogott
2. Napszámos
Szabad munkaerejét adja el vagy azonos a II/A rétegbe tartozó családi termelésű és fogyasztású gazdaságokkal
Státusjegyek
Saját tulajdonú kézi munkaeszköz
Munkacsere révén szerzett állati vontatású munkaeszköz
Munka: szoros, váltakozó az idegen gazdaságtól függően
521Általános paraszti ismeret + speciális szakismeret
Egyoldalú gazdálkodás
Cserével szerzett hiányos önellátó
Szerződéses kapcsolat
Termék- és szimbolikus csere + piaci alku
Fogyasztás: hiányos, visszafogott, halmozó
D) Mezőgazdaságon kívül dolgozók
Az I/D és a II. valamely rétegébe tartozó családi termelésű és fogyasztású gazdaság, lakóhelyüktől távol vállalnak munkát
1. Kubikosok
Státusjegyek
Saját tulajdonú kézi munkaeszközök
Munkacsere viszonyaik: szerződéses, piaci alku szerint
Munkaszervezetük: informális intézményi kapcsolathálózatú, fő jellemzője a szolidaritás; szoros kapcsolatban a politikai mozgalmakkal
Saját tulajdonú falusi vagy mezőváros peremvidéki ház
Fogyasztás: egyenlőtlen, szűkös + bőséges
2. Iparban, bányában, közlekedésben dolgozók
Az I/D és a II. valamely rétegébe tartozó családi termelésű és szerződéses munkakapcsolatú családi fogyasztású gazdaság
Státusjegyek
Munka: a hagyományos paraszti földművelő munkát és a nem mezőgazdasági munkát végzi
Munkakapcsolata: szerződéses kapcsolat, piaci alku
3. Házi cselédek, szolgálók
Az I/D és a II. válamely rétegébe tartozó családi termelésű és fogyasztású gazdaság fölös munkaereje vállal időszakosan szerződéses munkát
Jellemzőik
Csereviszonyai – a munkaadóval: szerződéses, termék- és szimbolikus csere, piaci alku; személyi függőség
– a falubeli cselédekkel: reciprocitás elvű
III. A parasztgazdaság kiszolgálói
Csekély méretű saját tulajdonú családi művelésű vagy tulajdon nélküli családi értékesítésű és fogyasztású gazdaság
A) Szegődményesek
1. Községi kovács, bognár
Státusjegyek
Saját tulajdonú kéziszerszámok
Használatra kapott műhely
Speciális szakismeret
Munkacserével szerzett önellátó
Reciprocitás elvű cserekapcsolat
Termék- és szimbolikus csere
Patrónus-kliens kapcsolat
522Munkacsere révén szerzett ház
Fogyasztás: kiegyensúlyozott
2. Községi pásztor, csősz
Státusjegyek
Használatra juttatott föld
Hiányos önellátó + csere révén szerzett önellátó
Hagyományos paraszti szakismeretből kinőtt speciális ismeret
Munka: intézményi keretek között kötött, szabad munkavégzés
Reciprocitás elvű cserekapcsolat (aszimmetrikus)
Termék- és szimbolikus csere
Személyi függőség a munkaadóval
Patrónus-kliens kapcsolat a parasztgazdaságokkal
Bérelt vagy használatra kapott ház
Fogyasztás: hiányos
B) Specialisták, háziiparosok
Státusjegyek
Földbirtok 0–5 hold
1 pár igásállat
Kézi munkaeszközök, szerszámok
Családi munkaerő kizárólagossága
Munka: időszakos, a földműveléssel váltakozó, az idegen gazdaságtól függően
Hagyományos paraszti szakismeretből kinőtt speciális ismere
Hiányos + munkacsere révén szerzett önellátó
Reciprocitás elvű cserekapcsolat (aszimmetrikus)
Termék- és szimbolikus csere
Saját tulajdonú ház
Fogyasztás: hiányos
IV. A falu és a külvilág kiszolgálói
A) Iparosok, kereskedők
1. Paraszt iparosok, paraszt kereskedők
Az I/C, D rétegbe tartozó családi termelésű, értékesítésű és fogyasztású gazdaság
Jellemzőik
Saját tulajdonú kéziszerszámok + műhely
Családi munkaerő kizárólagossága
Munka: a földművelést kiegészítő, gyakran annak alárendelt
Speciális szakismeret
Önellátó + javító + piacra termelő
Reciprocitás elvű cserekapcsolat
Termék- és szimbolikus csere + csekély mértékű piaci alku
2. „Szabad” iparosok és kereskedők
Családi termelésű, értékesítésű és fogyasztású háztartás
Jellemzőik
Saját tulajdonú kézi és csekély mértékű gépi szerszámok + műhely
523Családi munkaerő túlsúlya
Állandó idegen szerződéses munkaerő
Speciális és intézményi keretek között szerzett szakismeret
Pénzgazdálkodás
Szerződéses kapcsolat
Termék- és szimbolikus csere
Piaci alku
Patrónus-kliens kapcsolat a parasztgazdaságokkal
B) Az elöljáróság hivatalnokai
Jellemzőik
Intézményi keretek között szerzett ismeretek
Cserekapcsolat: szimbolikus csere + dominancia érvényesülése
A megye kliense, a parasztgazdaságok patrónusa
C) Az elöljáróság alkalmazottai
Közvetítő réteg
Jellemzőik
Használatra juttatott föld
Intézményi keretek között szerzett szaktudás
Kapcsolatrendszere kettős: szerződéses, személyi függőségű; szimbolikus, dominancia érvényesül
D) Az elöljáróság szolgái
Az I/D és a II. valamely rétegébe tartozó családi termelésű és fogyasztású gazdaság
Jellemzőik
Használatra juttatott föld
Hagyományos paraszti ismeretre épülő speciális ismeret
Reciprocitás elvű cserekapcsolat (aszimmetrikus)
Termék- és szimbolikus csere
Dominancia – függőség
 

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem