EREDETI MAGYAR EGYHÁZI ÉNEKEK.
EREDETI MAGYAR EGYHÁZI ÉNEKEK.
A KÖZÉPKORI magyarnyelvű egyházi énekek eredeti latin szövegeit úgyszólván már mind megtalálták. Nem került még napfényre az Emlékezzél keresztyén latin szövege. Az ismeretlen verselő a megszokott középkori vallásos kifejezésekkel, de a szokottnál jóval frissebb ritmussal mondja el benne, hogy a keresztény embernek meg kell emlékeznie az áldott Jézusról, nagy kínvallásáról, ártatlan haláláról, szent vére hullásáról, mert ő érettünk szenvedett nagy szeretetében. Régente ártatlanul éltünk a paradicsomban, de gonoszságunkért Isten haragjába estünk. Bűneinkért kivetett bennünket a Teremtő a paradicsomból a gyarló világba, a siralom völgyébe. Később a mennyországból ránk tekintett Isten, megkönyörült rajtunk, leszállt értünk a mennyből, harminchárom évig szolgált nekünk s meghalt érettünk nagy nyomorúságban. Így lett ő a mi keserű bűneinknek megváltója. Kegyetlen bűneinkért őt ostorozták meg, mennyei koronánkért őt koronázták tövissel. Ó halandó keresztény, gondold meg ezeket s forgasd szívedben az édességes Jézus keserű halálát, hogy majd halálod után megláthasd őt.
Az Ó kegyes Szűz Mária latin eredetijét sem ismerjük. A névtelen énekszerző a szép tiszta rózsához és az ékes violához hasonlítja a kegyes Szűz Máriát. Isten édesanyjának és a Szentháromság leányának nevezi őt s különösen magasztalja szeplőtelenségét és szűzességét. Ő adta számunkra Jézust, benne testesült meg Isten, ezért dicsősége Szűz Mária a mennyeknek s öröme Jézusnak, az ő szerető fiának. Ó kegyes Szűz Mária, szép, tiszta rózsa vagy: mennyeknek dicsősége, szenteknek öröme!
Kiadások. – Az Emlékezzél Keresztyén 32 sorát a Winkler-kódex, az Ó Kegyes Szüz Mária 42 sorát a Peer-kódex őrizte meg. – Volf György: Nyelvemléktár. II. köt. Budapest, 1874. – Szilády Áron: Régi magyar költők tára. I. köt. Budapest, 1877. – Horváth Cyrill: Régi magyar költők tára. I. köt. 2. kiad. Budapest, 1921.
Irodalom. – Az említett szövegkiadásokkal kapcsolatos magyarázatokon kívül Toldy Ferenc: Az ó- s középkori magyar nemzeti irodalom története. Két kötet. 3. kiad. Pest, 1862. – U. az: A magyar költészet története. 2. kiad. Pest, 1867. – Beöthy Zsolt: A magyar nemzeti irodalom történeti ismertetése. I. köt. 5. kiad. Budapest, 1888. – Bodnár Zsigmond: A magyar irodalom története. I. köt. Budapest, 1891. – Zolnai Gyula: Nyelvemlékeink a könyvnyomtatás koráig. Budapest, 1894. – Horváth Cyrill: A régi magyar irodalom története. Budapest, 1899. – Beöthy Zsolt és Badics Ferenc szerkesztésében: Képes magyar irodalomtörténet. I. köt. 3. kiad. Budapest, 1906. – Ujvárossy Szabó Gyula: A magyar verses oktató költészet története 1772-ig, Budapest, 1910. – Frick József: A középkori magyar himnuszköltészet. Kolozsvár, 1910. – Horváth János: A középkori magyar vers ritmusa. Berlin, 1928. – Császár Elemér: A középkori magyar vers ritmusa. Irodalomtörténeti Közlemények. 1929. évf.
