Táncz Menyhért darabjai

Teljes szövegű keresés

Táncz Menyhért darabjai
Az iskolai drámák előadásával foglalkozó szerzetes rendek közül különösen három tűnik ki: a pálosok, jezsuiták és piaristák rendje. A legmagyarosabb nyelvben és szellemben a pálosok színjátéka; magyar volt a szerzet, a nép gyermekei voltak a szerzetesek; érzéseik és gondolataik legközelebb állottak a magyar néphez. Pótolhatlan kár, hogy ép tőlük maradt ránk legkevesebb. TÁNCZ MENYHÉRT ismert gyűjteményén kivül alig tudunk valamit e rend iskolai drámáiról. E gyűjteményben azonban több értékes darab van. Ilyen a Polidorus és Cassandra című színmű három felvonásos közjátéka. Címét nem tudjuk, mivel a kéziratban csak intermedium név alatt szerepel; de tartalma után bátran nevezhetnők Asszonyok Csúfságának, mert a néphumor kedvelt motivumát, az asszonyi nem gyarlóságát csúfolja ki. A darab 1765-ben kerűlt színre Újhelyen. Tárgya egy vén leány házasságának viszontagságai. Nemes Berbencze Péter uramnak volt egy főkötő után vágyódó leánya, s bár éveinek száma több volt mint szoknyájának ránca, mégis sikerűlt őt nőül adni a vígkedvű Kocsonya Mihályhoz. A szülők beleegyezésével a derék Kocsonya rögtön elviszi a nőt házába, még pedig hátán, »nem lévén neki ennél jobb alkalmatossága«. Házas életük nyugalma nem sokáig tart. Kocsonya bevallja feleségének, hogy gyilkolt. Az asszony, bár hallgatást igért, azonnal följelenti férjét a bírónak, azt gondolván, hogy hamarosan új férjre tehet szert Kocsonya elzárása után. De a vizsgálat során kiderűlt, hogy férje nem embert, hanem borjút gyilkolt. Ezzel, s a feleség alapos elverésével végződik a második felvonás. A harmadik felvonásban Kocsonyáné asszony versenyt iván férjével, hirtelen meghal. Megszomorodott ura elhivatja a szabót a »gyászgubával«, meg a kántort, ki a szülők siránkozása közt elkezdi a bucsúztatót:
Isten hozzád, édes uram, tudod, hogy szerettelek.
Szánom-bánom és sajnálom, hogy meg nem verhettelek.
Kopasz fejed bizonyságom, hogy szívből kedveltelek,
Sodrófával, vasvillával gyakran ölelgettelek.
Az énekre a holtnak vélt asszony felrúgja szent Mihály lovát, s hogy a szerencsés feltámadását bebizonyítsa, a pintes korsót kéri »száraz gégéjének megöntözésére« Az elbúsult férj mit tehetett egyebet, – jól elverte az asszonyt. A bohózat szerkezete és jellemfestése elég gyenge ugyan, de alakjai: a kurta nemes, a fecsegő, iszákos asszony, a bucsúztatót éneklő kántor értékes népies alakok. A darab érdeme magyaros nyelvében és eleven humorában van. Szerzője valószínűleg BILLISSICS MÁRTON pálos tanár (sz. 1736.)
Érdekes és nevettető jelenetekben még gazdagabb a gyűjteménynek Bacchus című bohózata. Valószínű, hogy ezt is Billisics írta; nyelve legalább őt vallja szerzőjének, s a körülmények sem ellenkeznek e föltevéssel. Tartalmát a szerző így adja elő: Bacchust, részegeskedése és isteni méltóságának meg nem felelő viselkedése miatt Jupiter ledobja az égből, s emberi halandóságra kárhoztatja. Majd betegséget bocsát rá s az Esculapius orvoslása dacára elpusztúl. A Blumauer-féle travesztiákra emlékeztető bohózat csattanós élcekben, gúnyos mondásokban és komikus helyzetekben oly gazdag, hogy kevés iskolai színjátékunk versenyezhetne vele. Szerkezete is jobb a közjátékénál. Kár, hogy drasztikus, sőt trágár mondásai mélyen sértik a szépérzéket.

A Sidonius szereplői. (A színlap hátlapjáról.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem