Csíksomlyói misztériumok
Csíksomlyói misztériumok
A múlt században, midőn az iskolai színjátszás már igen gyakori lett, s mitnegy helyettesítette a világi színészetet, a szerzők nem találván elegendő anyagot, felújították a régi moralitásokat, misztériumokat és pásztori játékokat. Csak nem rég kerűlt napvilágra negyvenhat ily magyar misztérium, melyek a csiksomlyói ferencrendiek vezetése mellett 1721–51-ig kerűltek előadásra. Fölöttébb érdekesek e misztériumok, mivel belőlük következtethetünk az előbbi századok hasonló termékeire is. Prologussal kezdődnek s epilogussal végződnek; tárgyuk Krisztus szenvedéseinek megjelenítése; alakjok többnyire Zrinyi-stanza, Balassi-szak vagy próza. A prologusok rendesen a helyi körülményekre, a játék tárgyára és a szomorú hazai viszonyokra vonatkoznak. Az egyik például így inti komolyságra a néző-közönséget:
Cicogás, kacagás itt ne hallattassék,
Hanem szomorkodás, sóhajtás láttassék.
Ne is vélje senki aztot semmiképen,
Hogy komédiázzunk ebben az időben,
Melyben szegény hazánk vagyon nagy inségben.
Mert isten ostora midnenfelől rajtunk,
Melyet vétkeinkkel országunkra vontunk. stb.
Hanem szomorkodás, sóhajtás láttassék.
Ne is vélje senki aztot semmiképen,
Hogy komédiázzunk ebben az időben,
Melyben szegény hazánk vagyon nagy inségben.
Mert isten ostora midnenfelől rajtunk,
Melyet vétkeinkkel országunkra vontunk. stb.
A misztériumok eszmemenete magyaros; a szomorú tárgy dacára lépten-nyomon találkozunk bennök a néphumor jóízű nyilatkozataival. Az asszír király »az zsidóknak hátán dohányt vágat«; a katonák mézes pálinkát isznak s magyar dohányt színak; az »ordásbéles«, »szászhenklis«, a »csokoládé« stb. szintén szerepet játszanak. A misztériumokat az iskolában vagy a szabadban adták elő. A nép – ép úgy mint külföldön — a templomi istentisztelet után, nagy tömegben kereste fel a játékot, melyben néha száznál is több diák szerepelt.
E husvéti misztériumok nem mentek át annyira a nép vérébe mint a karácsonyi pásztorjátékok, melyek közelebb álltak felfogásához, s melyekben inkább adhatott kifejezést érzéseinek és gondolkozásmódjának.
A pásztorjátékok felújulása és elterjedése határozottan az iskolai színi előadások hatásának tulajdonítható. A ránk maradt »betlehemek« alakjai, formái és latinos kifejezései világosan kijelölik az eredeti forrást: az iskolát.
Iskolai pásztorjáték (idyllion) rendkivül sok maradt ránk. Eszthetikai becsük azonban igen különböző. Minél jobban fejlődik irodalmunk, annál értékesebbek lesznek pásztorjátékaink. Egyikben-másikban »hanyatló szép hazánk«, »idegen tájra költözött fiaink« is szerepelnek.
