Mikes munkái
Mikes munkái
Mikes a Rákóczi József-féle expedició után, az 1740–1750-es évek alatt adta magát az írás szenvedélyének. Munkásságának egész terjedelme csak 1873-ban tűnt ki, mikor dolgozásai a Nemzeti Múzeumba kerűltek és felismertettek. Tizenöt vastag nagyedrétű kötet kézírata van a Múzeumban, ezek közt hat-hétszáz lapnyi terjedelműek is; azonkívül van még a Törökországi levelek kézirata az egri érseki liceumi könyvtár birtokában s másutt is némely kötetei, így A keresztnek királyi útja, melyet még ő küldött 1760-ban féltestvérének Erdélybe. Ennek »első auctora spanyol jezsuita volt, azután franciára fordították, a franciából székely nyelvre«. Többi munkáinak is legnagyobb része vallásos és erkölcsi tárgyú; többnyire francia eredetiek (pl. Fleury Kolos) után készűltek. Legnagyobb köztük egy homiletikai mű, az egész évi vasárnapokra és ünnepekre szóló Epistoláknak és evangeliumoknak magyarázatja 4 kötet, 1741-ből; a többiek: Chatechismus formájára való közönséges oktatások 2 kötet 1744-ből és újabb dolgozat 1752-ből, Keresztényi gondolatok 1747-ből, A Krisztus Jézus életének históriája 1748-ból, A valóságos keresztényeknek tüköre 1749-ből, Az izraeliták szokásairól tán 1750-ből, A keresztényeknek szokásairól tán 1750-ből, Az idő jól eltöltésének módja tán 1751-ből, A zsidók és az új testamentomnak históriája tán 1753-ből, és egy még 1724-ben írt, de 1741-ben átdolgozott mű: Az ifjak kalauza. Szépirodalmi is van egy: A Mulatságos napok 1745-ből, melyet Apafi kiadott a Nemzeti Könyvtárban; ellenben a többi ma is kéziratban hever. Tekintélyes tanúi ezek Mikes vallásos érzületének és szelleme oktató irányának, de a szépirodalom történetét alig érdeklik.
RODOSTÓ LÁTKÉPE RÁKÓCZI PALOTÁJÁVAL.
(Beszédes K. vázlata után rajz. Cserna K.)
