A levelek kora és szerkezete
A levelek kora és szerkezete
A mint – újabb elemzések után is – elég valószínűséggel megállapítható, a levelek eredetileg napló alapján készűltek. Akkoriban majd minden erdélyi úr naplózott s e szokás Rákóczi Ferenc környezetében is divatos volt. A naplózás nyomai sok helyt felismerhetők a levelekben, s Mikes szembetünő részletességgel tud leírni még első törökországi éveiből is sok eseményt és jelenetet. A levélsorozat azonban nem egyszerre készűlt a naplóból, mintha Mikes élte végén alkotta volna e művet egész élte alatt felgyűlt jegyzeteiből; mert a levelek közvetlen hangulata annyira különböző, hogy azt ily természetességgel egy korban nem találhatta volna el. A jegyzeteknek levelekké feldolgozása kisebb-nagyobb megszakítással majdnem egész törökországi élte alatt folyt, legalább is három évtizedig; időnként, mikor alkalma és kedve volt hozzá, feldolgozta az időközben, néha tán évek sora alatt, gyűlt anyagot. Egészben véve három csoport különböztethető meg: első és legnagyobb a fejedelem haláláig terjedő rész; második a Rákóczi József-féle expedició körül csoportosuló rész 1741–1742-ig, vagyis a második rodostói tartózkodás kezdetéig; s végül harmadik csoport az utolsó húsz év levelei, aránylag nem is sok, csak harminckilenc darab, alig ötöd része az egésznek, ez az ötvenes évek közepe után készűlt. S ennek megfelelőleg háromféle hangulat váltakozik a sorozatban, mely hangulatok életkorával is, az eseményekkel is megkapó összhangban vannak. A lélek ruganyos vidámsága a férfikor delén túl szatirikus árnyalatot vesz, végül a lemondás humorába olvad át. A hangulat e hármas változata belső kompozicióját adja meg a sorozatnak, melyet az utolsó levél mint egy hattyúdal fejez be.
