A szigetvári hős és a családi hagyománya
A szigetvári hős és a családi hagyománya
Mindaz, a mi a XVI. század uralkodó eszméi és érzései közül, mint szent eszme és magasztos érzés, az ő emberöltőjére, a XVII. század magyarjára száll, megjelen benne, nemzeti és családi örökség gyanánt. Halhatatlan ősének, a szigetvári hősnek önfeláldozása az állami lét oltalmában és az idegen hódítás feltartóztatására, fellobbanó fényével a maga idejében is sugárzott és melegített ugyan, de sajnos, a megoszlott nemzetet, a három felség és három ország nemzetét, nem egyesítette s egységes küzdelemre nem hevíthette: csak a maga maradékai elé világított tisztán, elolthatatlanul; itt a haza lángoló szeretete és a lobogó gyűlölet a török ellen törvény, melyet követnek, ige, melyben üdvezűlnek, vitézi hagyomány, melyet büszkeséggel ápolnak, vér szerint való jegy, mely rajtok uralkodik.
