A drámák jellemzése
A drámák jellemzése
A történeti drámákra nézve az volt az elve, hogy buzdítás és elnémítás kedvéért legtanácsosabb a történet igen fényes, vagy igen sötét korszakaiból meríteni a tárgyakat. Azért írta egyrészt Hunyadyt, másrészt Kún Lászlót és Bánkot. De társadalmi drámáiban is erős a hazafias célzat, sőt ez talán legnagyobb erejök. A Dárday Házban Dárday Lamnarinenak, kedves barátja fiának, nem akarja oda adni leányát, mivel azt hiszi, hogy Lamarine nem magyar, már pedig – így szól – »Nemzetemnek káros korcsosodását én az én véremmel soha sem fogom előmozdítani«. A Lelkes magyar Leányban Liza elhagyja a gazdag, de nem igen hazafias Karvayt s a szegény, hanem annál lelkesbb Ordayhoz megy nőül. Orday különben költő s midőn a táborba megy, egy levélbe zárt versgyűjteményt ad át Lizának azzal a kéréssel, hogy csak halála után bontsa fel, éppen úgy, mint Himfy tevé, ha a Hattyúdalnak hihetünk. Az Elmés Özvegyben Nina megveti Kénkövyt, ki Körner Zrinyijét a német színpadon akarja látni és férjéül Alkonyit választja, ki átérzi a magyar színjáték fontosságát és nagyra becsűli a »kellemes magyar ajkú« Szemere Körner-fordítását. Kisfaludy az Emberi Szív Örvényeit tartotta legköltőibb s lélektanilag legerősebb drámájának. Hőse Maróthy Kálmán több éven át boldog házasságban élt az olasz Amalfi Millával s nejét még mindig becsűli, hanem egyszerre egy magyar lányhoz vonzódik,
Mert a ki külföldit veszen,
Egészen otthon nem lehet soha.
Egészen otthon nem lehet soha.
E dráma valamint Kún László és Hunyady szabad jambusokban van írva, mig Bánk prózában maradt. Bizonyára ezt is jambusokba szedte volna, hanem attól tartott, hogy tárgya miatt ízetlenségei lesznek a cenzúrával s azért nem akart tovább bajlódni vele. Érdemes megjegyeznünk azt, hogy már 1808-ban gondolt Bánk drámai feldolgozására. Regényesnek találta Bánk történetét, de II. András korának viszonyai tulajdonkép jobban érdekelték mint a nádor történetének lélektani problémái. Vajjon hatott-e Kisfaludyra Katona Bánk bánja? Költőnk írásaiban nem említi Katonát és annyi bizonyos, hogy az ő Bánkja 1820-ban már készen volt s azóta hevertette vagy csak keveset változtatott rajta. Feltünő e drámában Shakespeare hatása. Kongó, az udvari bolond, nem korholná Gertrudot, ha Lear bolondjától nem tanúlta volna; őt is »keserű bolodnak« nevezik, mint elődjét.
Kisfaludy S. régi szobra B.-Füreden. (Züllichtől.)
