Magyar hírlapok
Magyar hírlapok
S a lapok és folyóiratok is, melyek a jobb jövő reményében megindúlnak, a Magyar Hirmondó, Magyar Kurir, Hadi Történetek, Magyar Muzeum, Orpheus, Mindenes Gyűjtemény, s a későbbiek, közvetve vagy közvetlenül, de hathatósan emelik a nemzeti áramlatot. Péczeli már 1789-ben buzdító célzattal beszéli el, hogy két angol ismerőse Komáromban mennyire megbámulta a nyestes és nyusztos mentéjű urakat, huszár-tisztekül nézve őket. Mert a nemzeti öltözet már a Falusi nótárius megjelenése előtt feltünedezett: Keresztesi József naplójában már 1789-ről feljegyzi, hogy a hazafi tűz a magok szabadságához ragaszkodó országok példájára nálunk is fellobogott s mind a férfiak, mind az asszonyok az idegen viseletet elhagyogatták, és magyar ruhába öltöztetnek. Szabolcsban az alispán felesége, Szemere Klára ment elől a jó példával; Biharban, Nógrádban hazafias versenyre kelt az egész nemesség, s Komáromban is már ezen a télen a nemesi bálokon oly magyarosan jelentek meg, hogy Péczeli szerint még Hunyadi János és Mátyás király is örvendett volna látásuknak. De a teljes visszahatás a maga sodró erejével mégis csak 1790. elején nyilatkozott mind az egész országon. II. József rendeleteinek visszavonására, a szent koronának haza küldésére, a francia és belga mozgalmak hatása alatt. A merre a szent ereklye érkezik: áhitatos menetek, élükön a pappal, egyházi díszben, templomi lobogókkal és énekekkel vonúlnak elejbe daliás bandériumok kacagányos mentében, kócsagtollas süveggel, tomboló paripákon sietnek üdvözletére; a tarackok durrogása, a magyar szabadság éltetése és a »Te Deum laudamus« zúgása tölti be országszerte a levegő-eget! S a nemzeti visszahatás elhatalmasodik, tüzes és türelmetlen tűntetésekbe csap át az idegen viselet ellen: mindenütt a legigazibb magyar köntösök támadnak fel. A gombkötők alig győzik venni az aranysújtást, rojtot, paszomántot: a Zrinyi-kucsmák és kalpagok feltűnnek újra s kócsagtolluk széltére lobog. Annyira forrt a visszahatás, hogy még a tót vármegyék is: Árva, Trencsén, Liptó magyar nyelven leveleznek; hogy Kazinczy egyenesen a Mária Terézia házasításai szellemében azt ajánlja, hogy a magyar ifjak költözzenek a tót hegyek közé és ott rakjanak tűzhelyet: annyira forrongott a nemzeti tűntetés, hogy Révai a volt hivatalnokokra ingerűlten izgatja a nemzetet, hogy rúgja őket – félre; s a nemzeti szenvedély az ország éjszak-nyugoti határaitól délkeleti határaiig élesen, kiméletlenül, szilajon háborgott, mint a viharos tenger; s a kin német ruhát találtak, azt róla leszaggatták, társaságokban, bálokban magyaron kivül más öltözetet meg nem tűrtek.
