Czuczor Gergely
Czuczor Gergely
Alkalmasb időben lépett föl Czuczor Gergely s több oldalú tehetségével érezhetőbb hatással is volt korára. Két írói nemzedék törekvéseit egyesítvén, az époszban eleinte ő is még a történeti adatokból szőtte meséit; de már a lírában, epikai dalban és genreképben a mondából, népi hagyományokból s a romanticizmus vívmányaiból merített. Születése, neveltetése s a közelgő nemzetibb kor fuvalmának erősebb sejtelme egyformán ragadták a múlt dicsőbb emlékei, majd az ősmondák és népköltészet felé, s egyik előfutárja lőn a szoros értelemben vett nemzeti költészetnek, a mely éppen a népköltészet forrásaiból táplálkozva született újjá.
A gróf Károlyi József andódi jobbágyának, Czuczor Jánosnak fia, István, 1800 december 17-én született, s derék tanítójának köszönhető, hogy szülei nem fogták a gazdálkodáshoz, a hol pedig az apának éppen nagy szüksége lett volna a serdülő gyermek segítségére, hanem Érsekújvártt, Nyitrán, Esztergomban és Pozsonyban iskoláztatták, honnan tizenhét éves korában a bencés szerzetbe lépett, keresztnevét Gergely szerzetesi névvel cserélvén föl. E pályaválasztás biztosította tehetségeinek fokozatos fejlődését, de egyszersmind sok szenvedést is mért reá. Mert az ifjú szerzetes a győri kollégiumban s a pesti központi szemináriumban nemcsak a theologiai tanúlmányokkal foglalkozott, hanem korán megszokta a múzsák társaságát is. Élénk kedélye, nyílt őszintesége s büszke nemzeti érzése, a melyek költészetében úgy, mint társalgásában, életmódjában, felfogásában kissé világiasnak tűntették föl, csakhamar összeütközésbe hozták a szigorú papi fegyelmet minden más fölé helyező egyházi felfogással, a mi éppen akkor éreztette vele ellenséges indulatát, midőn győri s komáromi tanárkodása után az irodalmi középpontba juthatott, s tehetsége tágabb körű fejlődésnek indúlt.
Czuczor Gergely.
