Vörösmarty gyermekkora
Vörösmarty gyermekkora
Vörösmarty Mihály csaknem a századdal, 1800. évi december 1-én született; betölti – s öt évvel túl is haladja – e század egész első felét. Dunántúl, a fehérvármegyei Kápolnás-Nyéken született, hol édes atyja, szintén Mihály, a gróf Nádasdy pusztai birtokán gazdatiszt, anyja pedig Csáty Anna, mindketten szegény, de nemes családból származtak s tiszta jellem és erkölcs mellett nem közönséges értelmiséggel, a magyar középosztályt akkor is jellemző magyaros míveltséggel birtak. Apjától egyszerűen nemes jellemét s erkölcsi szigorát, anyjától élénk képzelődését, költői kedélyét, dalos kedvét s érzelmességre hajló jó szivét örökölte: éppen mint Goethe. Szülőinek kilenc közt harmadik gyermeke, de első fia volt. Apja is iskolázott ember lévén, fiát is már hét éves korában a falusi református iskolába adta, tizenegy éves korában pedig a gimnáziumba küldötte Székesfehérvárra. A szünidőket otthon töltötte s ilyenkor apja a gazdaságban is használta; de Mihály a pusztára is könyvet vitt magával s inkább olvasgatott a bokrok alatt. Iskolai tanúlmányai haladtával, a latin és német klasszikusok, különösen a költők, Vergil és Horác, Goethe, Schiller s az akkor igen kedvelt Matthisson költeményeit szívesen olvasgatta. Magyar írókhoz is hamar jutott s azok kedvenc olvasmányaivá váltak. Édes Gergely, bár irodalmi becse alig volt, könnyű verselésével s a klasszikai formák, különösen hexameterei csengő-pengő gördülékenységével először ragadta meg figyelmét s ösztönözte őt is hexameterek írására. A klasszikai formák még akkor erősen uralkodtak a magyar költészetben s Révai és Virág ódáikkal, Baróti Szabó Aeneisével, őt is erre vonzották. A nemzeti érzést is ezek elégítették ki jobban, legalább inkább összefértek vele mint a modern, német, francia és olasz versformák. S olyan erős az első választás és kedvelet, hogy – a figyelmes olvasó észreveheti – bár később Vörösmarty legszebb művei modern formákban vannak írva, ezek sem rímben, sem ritmusban sohasem lettek oly tökéletesek és kifogástalanok, mint époszainak hexameterei, epigrammáinak distichonai s görög és latin formákban írt ódáinak szabatos szkémái.
Olvasmányaiban csakhamar eljutott a magyarság legjobb példányainak kedveléséhez. Zrinyi nagy éposza s a Mikes Kelemen Törökországi Levelei hamarább lettek kedvencei, mint akár Gvadányi népies, de ízléstelen magyarságával, akár Kazinczy mindig ízléses, de sokszor idegenszerű stíljével.
Vörösmarty Mihály.
(Ernst Lajos gyűjteményéből.)
