Jakab István
Jakab István
Befejezhetjük a sort a páratlan szorgalmú Jakab Istvánnal (1798–1876.), ki a helytartóságnál viselt hivatala mellett sok mindenre ráért: írt hivatalos használatra szánt munkákat és verseket, hivatott mívelője volt a zenének, de legnagyobb buzgalommal a színügyet szolgálta. Körülbelül negyven színművet írt (kiválóbbak a Falusi lakodalom, 1833. és a Zsarnok apa, 1836.), fordított számos színművet és operaszöveget, s szerzett egy eredeti operát is: Csel cím alatt (1838.), ezenfelül dolgozott az Akadémia és Athenaeum-kör folyóirataiba. Fordításainak jó hasznát vették színházaink, eredeti darabjai azonban az irodalmi ízlés változtával hamar leszorúltak. – Egy ideig kedvelt darabok voltak Balog István színművei is, különösen a Gaal Peleskei Nótáriusának hatása alatt írt Ludas Matyi, majd a Mátyás diák, de irodalmi becsre nem érnek föl vele.
