Bessenyei Jámbor Szándéka
Bessenyei Jámbor Szándéka
Főiskolák e nehéz időkben is keletkeztek, sőt az előbbieknél állandóbb s maadandó – maig is fennálló alkotások: a gyulafehérvári, később nagyenyedi Bethlen-kollégium, Lorántfy Zsuzsánna sárospataki főiskolája, Pázmány Péter nagyszombati egyeteme s mások; de az akadémiai eszmét, mint tudós társaságét, majdnem két század múlva, 1756-ban vette fel először Bod Péter, a magyar református egyház nagyérdemű történetírója, egy – Ráday Gedeonhoz írt – levelében. Ismét egy századnegyed telt el, mig Bessenyei György, ki lelkes magyar testőrtársaival tényleg egy kis akadémiát alkotott, megírta Egy magyar társaság iránt való Jámbor Szándékát (1781.), melyet a »tekintetes és nagyságos magyar hazának kegyelmes és nagyságos főrendihez egy hazáját híven szerető magyar« névtelenűl ajánl, Bécsben 1790-ben Révai által kiadva s az országgyűlés alatt az eszme barátai körében is terjesztve. De még ekkor az is figyelmen kivül hagyatott, mert közjogi kérdések, az alkotmány helyreállítása, majd a francia forradalom s az azt követő nagy háborúk háttérbe szorították. De azért Bessenyei izgatása a nemzeti nelv érdekében nem veszett kárba. A miket ő már 1778-ban a Magyarság című röpiratában, még határozottabban a következő évben (1779.) a Holmiban s már részletesen kifejtve és szervezetbe foglalva a Jámbor Szándékban egy magyar nemzeti tudós társaság alapítására nézve elmond, mind nem maradtak visszhang nélkül. Mert Bessenyei nemcsak buzdításai s tervezetei által hatott a magyar akadémia előkészítésére, hanem az által is, hogy az irodalmi újjászületést, sőt magát az irodalom megteremtését előmozdította; nemcsak s nem is annyira az által, a mit ő maga írt, hanem az által, hogy buzdításával olyanokat, a kik nála nélkül soha sem fogtak volna tollat, írókká tett s irodalmi iskolákat teremtett. Maga, társaival, a franciás irányt követte; azon kivül s részben ez által, lételt adott a klasszikai (deákos) s népies (magyar) iskolának s így a létrejövendő tudós társaságnak írókat s irodalmi irányokat és iskolákat készített, mert ezek nélkül írók s írók nélkül irodalom nem is lett volna képzelhető.
