A PARLAGI PIPIS. Anthus campestris (L.) 1758.
A PARLAGI PIPIS.
Anthus campestris (L.) 1758.
Anthus campestris (L.) 1758.
[Alauda campestris L. – Alauda mosellana GM. – Anthus rufescens TEMM. – Anth. rufus VIEILL. – Agrodoma campestris BP.]
Jegyei: legnagyobb pipisünk; meglehetős hosszú csőrű; farcsikja egyszínű; egészben sárgás agyagszínű benyomást tesz; fölül sárgásszürke, valamivel sötétebb, de nem igen kirivó szárfoltokkal a fejtetőn, háton; alul fehéres-sárga agyagszínű, a begy oldalain vagy néha a begyen is kevés, kicsiny, nem igen sötét, szürkésbarnás foltocskákkal; az alsó test oldalai nem foltosak; felső szárnyfedői agyagsárgás, széles szegésűek; szélső farktollának külső fele egészben s részben belső fele is, fehér vagy sárgásfehér, a következő szintén, csakhogy ennél a sötétebb szín túlnyomóbb; csőre szarubarna, az alsó káva tőfele világos; lábai barnássárgák; szemei dióbarnák.
Mértéke: H. 16,4–17,8; Sz. 8,9–9,3; F. 7–7,2; L. 2,3–2,7; Cs. 1,4–1,7 cm.
Közép- és Dél-Európában, Szibériában, Turkesztánban költ. Mindenütt s nálunk is puszta vidékeket, fasorokkal szegett nagy mezőket, gyér bokrozatú legelőkkel, ugarokkal váltakozó gabnaföldeket választ ki magának. Vizes réteket, mocsaras helyeket nem keres föl. Nem jár csapatban s valami sűrűen sehol sem találjuk. Vigyázó, vad madár, kitünő futó s egész lénye, külseje a pacsirták, pipisek, barázdabillegetők jellemző vonásait mintegy magában egyesíti. Az ember elől egyideig futva menekszik, testét egészen vízszintesen tartva, majd kinyujtózkodva felegyenesedik, kémlel s tovább szalad. Keltében krilevit vagy ühitt hangon szól s magasan felemelkedik, többször ismételve e hangokat. Néha fák tetején, bokrok hegyén énekelget. Az országos középnap április 12-ére mondja hozzánk való érkezését. Májusban fészkel valami nyomban, kerékcsapásban, gazbokoraljában s 5 szennyesfehér alapon, vörhenyes, sárgás vagy vörösesbarna pettyekkel, foltocskákkal, karczokkal borított tojást rak.
Tojásmérték: H. 20,2–24; Sz. 15,5–18 mm.
Tápláléka apró rovarokból, szöcskékből, kukaczokból, álczákból, férgekből kerül ki s kárt nem tesz. Ha tömegesebben lakná vidékeinket, hasznára lehetne gazdaságunknak.
