A FEHÉRKÖRMŰ VÉRCSE. Cerchneis naumanni (FLEISCH.) 1817.
A FEHÉRKÖRMŰ VÉRCSE.
Cerchneis naumanni (FLEISCH.) 1817.
Cerchneis naumanni (FLEISCH.) 1817.
[Falco naumanni FLEISCH. – Falco cenchris NAUM. – Cerchneis cenchris BREHM. – F. tinnuncoloides Natt. TEMM. – Tinnunculus cenchris KAUP.]
Jegyei: kisebb, mint előbbi; az öreg hím háta valamivel sötétebb és egyszínű; a csőr foga nagyobb, mint előbbié; különben igen hasonló ahhoz, de fehér karmai tőle mindenkor biztosan megkülönböztetik.
Mértéke: H. 26–28; Sz. 23–24; F. 14,4–15,2; L. 2,9–3,4; Cs. 1,5–1,8 cm.
Dél-Európa, Kis-Ázsia, Perzsia, Turkesztán, Észak-Afrika faunájához tartozik, de egyes helyeken Közép-Európában is előfordul. Hazánkban itt-ott szintén költ; de általában sokkal ritkább, mint előbbi. Vasmegyében Tömördnél, legelőkre és mezőkre dülő vén tölgyes erdőben, mely a csókáknak, seregélyeknek, harkályoknak, vadgalamboknak, gébicseknek is tanyája, körülbelül 8–10 párban rendesen fészkel, még pedig magasan fekvő nagy faodvakban. A telet sohasem töltik itt, hanem csak április közepe és vége táján érkeznek meg, szeptemberben azután ismét elvonulnak, még pedig többnyire társaságban. Erdélyben ezt BUDA ÁDÁM és CSATÓ JÁNOS 1890-ben észlelték, mikor Hátszeg körül vagy 150 darabot találtak.
Fészkelő helyeiket hamar elárulják, mindig a fák fölött keringelvén s gyakorta szólnak vércseszerű, de sokkal finomabb gi gi gli glyi gli gi gi hangon. Költési ideje májusra esik, 5–6 tojást tojik, melyek kisebb kiadásban olyanok, mint a vörös vércse vagy a következő faj tojásai.
Tojásmérték: H. 31,8–35; Sz. 27–29 mm.
Életmódjában és szokásaiban is részben előbbi, részben következő fajra emlékeztet. A Tömördön fészkelők rendesen kijárnak a mezőkre élelmök után s nagyon szeretnek az ottani tó (kb. 30 hold nagyságu) fölött és szélein vadászgatni. Ez a kis vércse még inkább, mint az előbbi, rovarokkal, tücskökkel, szöcskékkel táplálkozik. Alig tapasztaltam, hogy más állatokat is fogott volna, legföljebb egeret. Begy- és gyomortartalma is mindig rovarokból, tücskökből, szöcskékből állott. Lehet, hogy néha egy-egy apró madárkát is elcsen; de az bizonyos, hogy kiválóan hasznos és megvédendő madár, mely különösen szöcske- és sáskaszaporodás idejében ott, a hol megjelenik, valóságos áldás.
